Robert Louis Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regénye 1886-ban jelent meg. A könyvvel jómagam a „klasszikus rémtörténet” ihlette musical révén találkoztam először, s olvasása során szinte azonnal magával ragadott.
A cselekményt a viktoriánus Londonban élő ügyvéd, Utterson szemszögéből ismerhetjük meg, aki azt igyekszik kinyomozni, mi húzódhat barátja, Dr. Jekyll szokatlan viselkedése mögött. Vajon mi köze van a köztiszteletben álló orvosnak a visszataszító és aljas Mr. Hyde-hoz? Hova vezet egy becsvágy hajtotta kísérlet? A történetet érintő további spoilerek nélkül a műnek kiemelkedő része, amikor a szerző az emberben élő „jó” és a társadalmi normákhoz való igazodással elnyomott „rossz” elválaszthatóságának kérdéskörét fejtegeti – megelőzve Freud elméletét (Ösztön-én, Én, Felettes-én) -, miközben olyan témák is előkerülnek, mint a tudomány etikus felhasználásának határa, vagy, hogy milyen egyszerűen válhat az ember függőjévé valaminek.
Összességében ajánlom e könyvet mindazoknak, akik szeretik a detektív történeteket, érdeklődnek a pszichológia, filozófia iránt, de nem riadnak meg a horror és a science fiction-szerű elemektől sem.
A borzongás garantált.
