Idén sikerült pótolnom az egyik, ha nem a legklasszikusabb vámpírokról szóló könyvet. Örülök, hogy végül sikerült a kezemben tartani, mert ez egy nagyon szépen megírt regény, amiben több fordulat is van.
A történet elején megismerkedünk Louis-val a vámpírral és az újságíróval, akinek elmeséli az életét.
Az egészet ott kezdi mikor elveszítette szeretett fivérét, akinek a halálát nem tudja feldolgozni, ekkor talál rá Lestat a vámpír, aki felajánlja neki a segítségét, hogy megszabadítja kínjaitól.
Louis nem tudja, nem akarja elfogadni, azt a tényt, hogy emberek életét kell kioltania ahhoz, hogy Ő „életben” maradhasson, ezért más alternatívát keres a létezésre, mivel megtartotta embersége egy részét.
Louis és Lestat kapcsolata egyre rosszabb, így Lestat úgy dönt, hogy magához láncolja. Egyik este haza visz egy kislányt, akit befogadnak a családba. Nem könnyű a vámpírrá változás, de még nehezebb feldolgozni azt, hogy soha nem nőhet fel.
Louis és Claudia (a kislány) szeretnék tudni, hogy honnan származnak, hogyan jöttek létre a vámpírok, de Lestat ebben nem tud nekik segíteni, ezért úgy döntenek, hogy külön utón folytatják tovább az életüket.
Franciaországba mennek, ahol rátalálnak több vámpírra is, akikről úgy gondolják, hogy fontos információ birtokában vannak. Közöttük él az egyik legidősebb vámpír Armand, aki felfigyel Louis különös természetére.
Főhősünket a történet végén ismét nagy veszteség éri, ami nagy változásokat hoz az életében.
