A regény először német nyelven, „Kafkas Sohn” címmel a berlini Shurkamp kiadásában jelent meg 2017-ben. Borbély Szilárd életművét a Jelenkor Kiadó 2021 februárjától adja ki. A sorozat első köteteként a „Nincstelenek” (2013) című regény látott napvilágot, júniustól olvasható a „Kafka fia”. Az életműsorozatban 2022-ben egy hagyatékban maradt, a szerző által megszerkesztett verseskötet, valamint a „Halotti pompa” (2004) című kötet megjelentetését tervezi. A sorozat borító- és könyvtervét Tillai Tamás tervezte Rozsda Endre festményeinek felhasználásával. A borítón Szilánkjaim című alkotás látható.
Mindenkinek meg kell küzdenie saját szülei emlékével. Az apánkkal, az anyánkkal, kinek hogy. Kinek a szülői példa súlyával, kinek, annak hiányával. Kinek a szeretetlenséggel, kinek a szülői szeretet tökéletlenségével. A szüleink gyarló átlagosságával, vagy a „normalitás” hiányával.
Aztán azon kapjuk magunk, hogy felnőttek lettünk és akarva akaratlan mi magunk lettünk a leküzdésre váró szülői példa. Ehhez vegyük Közép-Európa gondterhes történetét, és benne vagyunk a regény világában. Ahogy a szerző, Borbély Szilárd írja:
„Ez a regény Kelet-Európában játszódik. Utazókról és utazásokról szól. Franz Kafka utazásáról, aki nem azonos Franz Kafkával. És az egy helyben maradásról, amely nélkül értelmét vesztené az utazás. Valamint a sétákról, amelyeknek az útvonala mindig visszatér önmagába. És a terekről, amelyek tanácstalanul figyelik mindezt. Követik és kísérik azt, aki sétál. Az embert, aki sétál, és aki nem jut el sehová. Csak a térnek ad szerkezetet mozgásával, és a tereket kapcsolja össze. A tereket, amelyek Kelet-Európában minden zsúfoltság ellenére éppoly magányosak, mint az ember, aki sétájával metszi őket.” (…) „Miután otthontalansága egy váratlan, ám annál törvényszerűbb tragédia nyomán véglegessé vált, ennek a regénynek a lapjain azért kelt útra, hogy megértse azokat, akikhez éppúgy nincs köze, mint saját elkerülhetetlen jövőjéhez.”
Franz Kafka és Borbély Szilárd egy azon könyvben nem ígér könnyű olvasmányt. Lassan olvasható, nagy odafigyelést igényel, mégis szerethető, elgondolkodtató, hiszen Borbély nagyon szépen ír, igazi élvezet olvasni. A szavak ereje nagyon fontos, akkor is, ha néhol töredékesek. A „Kafka fia” egy befejezetlenül maradt Borbély Szilárd-regény, a szerző hagyatékából származó szöveg. A történetek egyik szálán a világhírű író apja, Hermann Kafka nyomába eredünk, egy másik szálon Franz életének „nappali” világa és az írás iránti szenvedély természete tárul fel, a háttérben az apa fenyegető árnyékával, míg egy harmadik narrátor – úgy is, mint a könyv szerzője, vagy éppen, mint „Kafka fia” – az írásban és Kafka rokon alakjában lel rá a kétségbeesés otthonosságára.
Elődök és utódok bonyolult viszonya nem csupán a két Kafka kapcsolatának fiktív és valóságos elemeket vegyítő ábrázolásában mutatkozik meg. Borbély Szilárd epizodikus töredékekből összeszőtt regénye a szerzőtől megszokott sűrített, kifinomult nyelven, erős vonásokkal idézi a kafkai szemléletmód végletes vonásait, az életmű emblematikus motívumait, de az irodalmi származástan és a személyes történet szerteágazó kérdéseit sem kerüli meg.
Helyettem is írta az internet világának névtelen olvasója: „Sejtettem, fájni fog… fájt is rendesen. Annyira sajnálom, hogy befejezetlen maradt a könyv, félbemaradt az életmű…”
