A fantasy műfaja megjelenése óta sokunkat rántotta magával, a sárkányok, varázslók és egyéb varázslények világa rengeteg ember képzeletét ejtette rabul. A mesebeli világok és regényfolyamok évtizedek óta képzik a modern és klasszikus irodalom keresett és kedvelt részét, ám mint minden hirtelen felkapott irányzat a fantasy sem menekülhetett meg attól, ami végül minden műfajból kitermeli saját paródiáját: túl komolyan vette önmagát. Terry Pratchett angol író látva a fantáziavilágok túlburjánzását és növekvő kommercializálódását megalkotta a Korongvilágot, amely bár a hagyományos fantasy toposzokat alkalmazza, oly mértékben és szellemességgel forgatja ki azokat, hogy még a legmegátalkodottabb Dungeons and Dragons rajongók is derülnek sorait olvasva.
Történetünk középpontjában Széltoló, a kétbalkezes varázsló áll, a Láthatatlan Egyetem diákja, akibe mágikus tehetség vajmi kevés szorult, ám elmondhatatlan szerencsével minden bajból kihúzza magát. Talán nem véletlen, hogy az egyik legerősebb varázsige pont az ő fejébe költözött, kiűzve ezzel még azt a kevés tudást is, amit addig nagy nehezen összekapargatott, ám az igét kimondania sosem szabad, ha világát épségben akarja tudni.
A fő bonyodalmat (Széltoló csetlés-botlásain kívül) egy, a semmiből hirtelen felbukkanó állítólagos sárkány jelenti, kinek eljövetele egyértelműen jelzi: gonosz erők készülnek a világra törni. Az egyetem bölcsei, a régi idők legendás mágusai összeülnek, tanácskoznak, és a döntés egyértelmű: Széltoló lesz az, aki a sárkánnyal megküzd. Hősünk vonakodva – beletörődve indul újtára, egyik társa az elpusztíthatatlan, lábakon járó önálló tudattal bíró Poggyász nevű utazókofferje, később pedig melléje szegődik a turista biztosítási ügynök, Kétvirág.
A mágia színe megjelenése idején nagy visszhangot váltott ki, leginkább amiatt, ahogy az akkor csúcson lévő fantasy irodalom alakjait és toposzait magukból kiforgatva, parodizálva mutatta be. A sorozat minden egyes kötetéről elmondható, hogy amellett, hogy időtálló abszurd humorral karikírozza a műfajt, mindig meghúzódik a háttérben egy-egy érdekes filozófiai, vagy társadalmi kérdés, jelenség. Kamaszkortól felfelé bárkinek szívesen ajánlom!
