Beleestem a halogatás csapdájába. Annyira régen jelezte már a kolléganő, hogy ezen a hétvégén számít a könyvajánlómra, hogy hosszú-hosszú ideig azt hittem, ráérek. Meg közben vártam, hogy jön majd egy jó könyv, ami magával ragad, letaglóz, s azon frissiben elkészül majd a könyvajánló.
De sikerült belegabalyodnom egy több mint 800 oldalas (abszolút feleslegesen ily hosszú) – csapnivalóan lefordított – sztoriba „egy másik szereplő szemszögéből” előadva, s így egy teljes hónapot veszítettem.
Ahogy az idő rövidült, próbáltam felidézni korábbi olvasmányokat, de most valahogy azok sem ihlettek meg. Aztán ma egy hete – végre! – rám talált az a könyvélmény, amire vártam.
Leigh Bardugo Six of crows / Hat varjú című könyve régóta foglalkoztat már. Nem ismertem csak a címet és a borítót, (a korábbit, mert azóta már a filmes borítójú változat is megjelent), és bevallom, ez alapján kicsit másra asszociáltam.
De olyan ez, mint ahogy Jean- Michel Guenassia írja egy másik nagy kedvencben:
A könyv eleven lény. Az ember meglátja, és máris tudja, a barátja lesz-e.
Olvastam én már hollókról, farkasokról, madárrá változó lányról, de ez most nem egy alakváltó sztori. Bár ízig-vérig fantasy, és persze legeslegelső sorban kalandregény.
A történet főhősei egy képzeletbeli világ tinédzserei, akik mindnyájan családjukból kiszakadva a ketterdami társadalom perifériáján kénytelenek önállóan boldogulni. Ebben az alvilági környezetben különleges észjárásuk, ügyességük a túlélés feltétele. Ennek köszönhető, hogy őket találja meg az a kivitelezhetetlennek tűnő küldetés, melynek végrehajtásáról szól a trilógia első része.
A karakterek nagyon hamar hozzánk nőnek. Nézzük akár Kazt, a bandafőnököt, aki információkkal tart sakkban másokat, vagy Inejt, a „jobbkezét”, aki macskaügyességgel, nesztelenül képes el- és bejutni bárhová, vagy Jespert, aki „mindig jobban érezte magát, amikor lőni kezdtek rá”. A hat főhős előéletét és a köztük lévő viszonyrendszert a történet fő sodrába ágyazva fokozatosan ismerteti meg velünk a szerző. Talán azért olyan „jó szabású” ez a regény, mert az akció és a karakterek súlyát sikerül egyensúlyban tartania az írónőnek. Ezzel is biztosítva az olvasók folyamatos érdeklődését.
Nagyon bízom abban, hogy a történet folytatása – Crokked kingdom / Bűnös birodalom – hasonlóképp rabul ejti majd a fantáziám, s valóban sikerül majd új kedvencet avatnom a könyvvel.
