Klein Evelin: Talán
Nyár. Éj. Nyári éj.
Tábortűz fénye ragyog épp…
Ragyog rám, rád… ránk talán.
Elfogadom a talánt.
Ősz. Zivatar. Őszi zivatar.
Csendben, gyöngén zuhog…
Zuhog rám, rád… ránk talán.
Elfogadom a talánt.
Tél. Magány. Téli magány.
Szaporán, lopakodva zúdul a sötétség…
Zúdul rám, rád… ránk talán.
Elfogadom a talánt.
Tavasz. Virágok. Tavaszi virágok.
Pompáznak, megbabonáznak, virágok nyílnak
Nyílnak miattam, miattad… miattunk talán.
Elfogadom a talánt.
Évszakok. Változnak. Változatosak az évszakok.
Némelyik hordoz magával egy igent, némelyik pedig egy nemet.
A közös mindenben, hogy hordoz magával egy nagy talánt.
El kell fogadnunk a talánt.
