Hideg szellő süvít

átszökik a szőlőtőkék között,

Nyári zápor hullik

az esőcseppek megállnak ajkaim fölött.

Kár, pedig lecsókolhattad volna

a pillanatot szebbé téve,

Mosolyogva fekszem az ágyamban

mert napjaim csodálatosak veled együtt élve.

Olyan vagy, mint a herceg

kire mindig is vágytam,

Hintó helyett ugyan Volkswagenen

de semmi baj, mesét már úgyis sokat láttam.

Mikor ajtómban megjelensz

szívem százszor gyorsabban dobok,

Ha bármikor meglátlak, eszembe jutnak

a közös filmek, szeretkezések, dalok.

Azt hiszem, nem is tudod

mit jelentesz nekem,

Te vagy az otthonom, az én ohanam

kérlek fogd a kezem, s maradj mellettem.

Accessibility