Mészöly 100 rajzpályázat
Eredmények:
Alsó tagozat:
I. helyezett
Kökönyei-Tóth Barnabás, Bátaszéki Kanizsai Dorottya Ált. Isk. és AMI, 3. o.
A hegy meg az árnyéka
Miért nem tudnak beszélni a halak? (2 rajzzal)
Jutalom: 6 000 Ft-os ajándékutalvány, jutalomkönyv
II. helyezett
Kovács Angéla, Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Sióagárdi Tagintézménye, 1. o.
Kökény kisasszony
Jutalom: 5 000 Ft-os ajándékutalvány, jutalomkönyv
III. helyezett
Illés Levente, Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI, 4. o.
Kökény kisasszony
Jutalom: 4 000 Ft-os ajándékutalvány, jutalomkönyv
Felső tagozat:
I. helyezett
Lovag Előd, Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI, 5. o.
Mese a vörösbegyről meg a két harkályról
Jutalom: 6 000 Ft-os ajándékutalvány, jutalomkönyv
II. helyezett
Kerekes Kata, Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI, 6. o.
Katseré, a csillagleány
Jutalom: 5 000 Ft-os ajándékutalvány, jutalomkönyv
III. helyezett
Aradi Zalán, Bátaszéki Kanizsai Dorottya Ált. Isk. és AMI, 5. o.
Miért nem tudnak beszélni a halak?
Jutalom: 4 000 Ft-os ajándékutalvány, jutalomkönyv
Különdíjasok: 13 fő
Jutalmuk: 3 000 Ft-os ajándékutalvány, jutalomkönyv
Manhalt Corinna Szekszárdi Dienes Valéria Ált. isk, 4.b A kis játszótársak
Sallai Regina Bátaszéki Kanizsai Dorottya Ált. Isk. és AMI, 3. o. Miért nem tudnak beszélni a halak?
Tóth Hanna Szekszárdi Babits Mihály Ált. Isk. 3.b Kiskati és a napernyő
Kovács Magdolna Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Sióagárdi Tagintézménye, 4. o. Kökény kisasszony
Baller Péter Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Sióagárdi Tagintézménye, 2. o. Kökény kisasszony
Braun Noémi Bátaszéki Kanizsai Dorottya Ált. Isk. és AMI, 2. o. A Hold és a leány
Dávid Via Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI, 4.o. Kökény kisasszony
Sárközi Melodi Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI, 4.o. Kökény kisasszony
Aradi Lázár Bátaszéki Kanizsai Dorottya Ált. Isk. és AMI, 4.o. Miért nem tudnak beszélni a halak?
Horváth Viktória Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI, 5.o. Mese a vörösbegyről meg a két harkályról
Rausch Benedek Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI, 5.o. Mese a vörösbegyről meg a két harkályról
Baranyai Hanna Lili Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI,7.o. A füstben lakó vénasszony
Miklóssy Lili Bonyhádi Ált. Isk., Gimnázium és AMI 6.o. Katseré, a csillagleány
Köszönjük minden pályázó munkáját.
Gratulálunk a díjazott és a kiállításra beválogatott alkotóknak.
A díjazott pályaműveket itt lehet elérni.
(A jutalmakat postán küldjük, a kiállításra nem kerülő képeket visszajuttatjuk.)
Köszönjük a támogatást a Bodrogi és Társa Könyvkötészeti Kft-nek.
Szántói Krisztián, grafikusművész, illusztrátor értékelése a gyermekrajzpályázatról:
Aki már barangolt a Szekszárd környéki tájon, annak Mészöly Miklós meséit olvasva ismerősnek tűnhet a történetek díszlete, és ez az itt élőknek különösen fontos. Két és fél évtizede illusztrációval foglalkozom, könyvekkel körülvéve érzem jól magam, de bevallom, amíg 2016-ban ide nem költöztem, nem hallottam Mészöly Miklós nevét. Felfedezése számomra eddig váratott magára. Mészöly Miklós most 100 éves lenne. Pályázatokkal, rendezvényekkel, kiállításokkal emlékezünk rá. Fontos, hogy szélesebb körben is megismerjék műveit. Az 50-es években politikai okokból alig jutott publikálási lehetőséghez, a Budapest Bábszínházban dramaturgként dolgozott, a meseírás biztosított neki megélhetést. Meséit olvasva érzékeljük, amit maga is bevallott, hogy klasszikus értelemben véve nem gyerekeknek valók mesék ezek. Nagy részük nem távoli tájakon, tündérvilágban, fantasztikus lények között játszódik, hanem az író szülőföldjének, ifjúkorának környezete bukkan fel a lapokon: szőlős dombok, lösz-szurdikok, rétek, tanyák, présházak, erdők. Hősei is ezekhez a helyszínekhez kötődnek, a paraszti kultúra használati tárgyai, növények, állatok telnek meg lélekkel, öltenek emberi tulajdonságokat, válnak emberarcúvá. Boldogságra vágynak, boldogulni szeretnének, nehézségeken kell túljutniuk, de éppen annyira esendőek, tökéletlenek, mint mi, emberek. Mészöly Miklós meséiben más a végkifejlet, mint hagyományos mesékben, sokszor elmarad a boldog befejezés, a megnyugtató lezárás. A nehézségeken való túljutás célja nem a jutalom, a mese szereplők megtanulnak alkalmazkodni, megismerik önmagukat, megtalálják a helyüket a világban. Az író a meséi nyelvezetében felhasználta a ritka, rég használt, nekünk már szinte egzotikus tájnyelvi szavakat, mint a rocska, a vakarocska, a szőlőfajták nevei: ökörszem, hóvíz, csomorika, juhfark.
Értő iránymutatással, segítséggel a mai gyerekek kedvenceivé is válhatnak ezek a mesék. Fontos ez, hiszen gyerekeink egyre inkább beszorulnak a négy fal közé, a televízió, internet, mobileszközök konzervélményei között nőnek fel határtalan információ áradatban, de valós tapasztalatok nélkül. Egyszerűbb leültetni őket a tévé elé (sokszor ízléstelen látványvilágú, üres fecsegéssel teli, hatásvadász, ripacskodó művilág elé), mint mesélni, tanítani, kimozdulni a szabadba, kirándulni, játszani, mozogni, felfedezni a világot, hogy igazi élményeket szerezzenek, hogy tápláljuk a forrást, belső izzást, amiből egész életükre merítenek. Adorjáni Endre szobrászművész, a zsűrizés alatt emlegette is ezt: „Parazsat kell nyelniük, hogy táltoscsikók lehessenek.” Mészöly Miklós meséiben egy olyan világ elevenedik meg, ami mára sajnos magyarázatra szorul. Igazi hólepte, fagyos telek, öreg tanyák, puttonyos szüretelő emberek, falusi gazdaságok, baromfiudvarok, erdők, rétek lakói, régi használati tárgyak, paraszti kultúra, ízes beszéd. Vajon mennyire ismerik ezt a világot a mai gyerekek (vagy akár a szüleik)? Ezért különösen érdekes ez a rajzpályázat. Vajon hogyan dolgozták fel a gyerekek ezeket a meséket, képzeletük hogyan töltötte ki a számukra ismeretlen világot, illetve a szülők, tanárok mennyire voltak segítségükre, milyen meséket választottak ki? Bevallom nekem is utána kell nézni dolgoknak, ha rajzolok, hogy néz ki egy vörösbegy, a harkály, hogy repül a sas, mi is az a rocska.
A rajzok értékelése óhatatlanul szubjektív döntés, részben az élményen, az ösztönös megérzésen alapul, de a válogatásnak vannak objektív szempontjai is. Mennyire izgalmas a kép összhatása? Mennyire érdekes a hangulata? Ráismerünk-e a történetre, a szereplőkre? Mennyire van kidolgozva a kép, kitöltve a lap? Mennyi ügyességet kíván az alkalmazott technika, a pasztellkréta, a tus, a vízfesték, a tempera, vagy a nehezebb technikák, mint a linómetszés, a visszakaparás, a vegyestechnikák (utóbbiakat nem véletlenül kértük a pályázati kiírásban). Kis méretben éppen olyan jól működik-e a látvány, mint nagyban? Mennyire tartalmas, mennyire jön át a romlatlan, szabad, bátor alkotói szellem? Nem titok, nem szeretjük a kliséket, a kommersz műveket. Különbséget tettünk alsó és felső tagozatosok munkái között, és elvárható életkori sajátosságokat is figyelembe vettük.
A pályázók összesen több, mint 20 mesét dolgoztak fel, nem csak a hagyományos népmesei történetekből, hanem Mészöly felnőtt prózai műveihez közelítő típusból is.
Néhány szó a helyezettekről.
Alsó tagozatosok közt Kökönyei Tóth Barnabás (3. osztályos) két alkotása, A hegy és az árnyéka és a Miért nem tudnak beszélni a halak című meséhez készült képe lett az 1. helyezett. Mindkettő hasonló minőségben, látványvilágban készült. A lapot szétfeszítő izzó, intenzív színfoltok, a túláradó energia, a hideg-meleg kontrasztok, a vibráló vonalkázás és a haltestek geometrikus mintái mind vonzzák a figyelmet. Legjobb szó talán, hogy őserő lakozik a rajzokban.
A 2. helyezett Kovács Angéla (1. osztályos) a Kökény kisasszony című meséhez készült illusztrációja lett. Több hasonló kép is érkezett Sióagárdról ezzel a viaszkarcolós technikával. A kép szimmetrikus, frontális elrendezésű, szemből látjuk a Kökény kisasszonyt a fölé magasodó hegy vagy háza előtt, ahogy várja a Dért, hogy még kékebb, még szebb lehessen.
A 3. helyezett alkotást Illés Levente (4. osztályos) készítette, amelyen szintén Kökény kisasszonyt ábrázolta plakátos egyszerűséggel, nagy színfoltokkal, tempera technikával, melynek sajátossága, hogy száradás után a színfoltok kivilágosodnak, freskó jellegűek lesznek. Kökény kisasszony kettéosztja a fekvő lapot, jobbra Sas úrfit látjuk, balra a girbegurba lakás áll, amiben a kisasszony lakik, felette a nap ragyog, a kép többi része pedig hideg, kékeszöldes árnyalatú.
További 9 különdíjat ítéltünk oda a szép munkáknak.
Felső tagozatosok között Lovag Előd (5. osztályos) Mese a vörösbegyről meg a két harkályról című meséhez készült illusztrációja lett az 1. helyezett. Nagyon mutatós, ahogy sötét lapon a papír faktúrájából adódóan villognak a pasztellkréta világos színei. A kékek, barnák, vörösek kellemes benyomást, üdeséget keltenek. Több pályamű is érkezett ebben a felfogásban Bonyhádról. A kiválasztott kép talán annyiban tér el a többitől, hogy felnőtt szemmel van benne valami misztikus tartalom, ahogy a fa törzse, girbegurba ágai felfelé magasodnak, a madarak archaikus egyszerűséggel vannak lerajzolva. Legalul gubbaszt a vörösbegy, középen az egyik harkály már kitárja szárnyait, felső pedig már repül is. A képet nézve Csontváry cédrusai jutottak eszembe.
- helyezett Kerekes Kata (6. osztályos) Katseré, a csillaglány történetének illusztrációja, amely nagy figyelmet kívánó technikával készült. A papírmetszet megkívánja az aprólékos részletek elhagyását, a formák, alakok egyszerűsítését, a stilizálást. Az alkotó a papírmetszetet nem nyomófelületként használta, hanem az üres, negatív, kivágott részekre spriccelte a festéket. A szikár, egyszerű formák, a fák hatalmas leveleinek díszítményként történő elrendezése, vagy a lapszél háromszögletű, geometrikus díszítése a magyar pásztorművészet ábrázolásait idézi. Szinte az egész kép zöldes árnyalatú, az alakok alatt van egy kis vöröses színezés.
- helyezett Aradi Zalán (5. osztályos) alkotása lett, amely a Miért nem tudtak beszélni a halak? című meséről készült. Vegyes technikájú kép, pasztellkréta, filctoll és akvarell felhasználásával. A képen a háttér pasztelles puhasága, sejtelmes atmoszférája előtt úsznak a nyers színekkel tagolt, geometrikus mintázatú halak. Az alkotás Kandinszkij és Klee világát idézi meg.
Felső tagozatosoknál 4 különdíjast választottunk.
Köszönjük, hogy ennyien részt vettek a pályázaton! Mindannyian gazdagodtunk Mészöly Miklós meséivel, és a befogadó gyermeki képzelettel. Én is lerajzolok egy mesét. Választottam is magamnak egyet, a Virágok beszélgetését, Jeszenák Kránicz történetét, aki a szurdikokat, szőlős dombokat járta, virágokkal beszélgetett, és folyton a katicabogarat kereste. Képzeletem már ide helyezte őt a szekszárdi dombok közé, az utolsó megmarad régi pincék közelébe.
