Zemann Éva: Családi kirándulás
A nyírfa család, becses nevükön az apa, Nyír, felesége Éger, és gyermekeik Gyertyán és Mogyoró, sétálni mentek szombat délután a tömegbe. A gyerekek ámulattal csodálták az embereket, akik még megmaradtak, s nem ölték meg őket.
– Papa, papa! – rángatta meg Mogyoró apja kérgét, mire az türelmesen felé fordult. – Mi lesz az emberekkel, akiket megölnek?
– Hát kis fiam, sok mindenre felhasználják őket. Építenek belőlük házakat, összelapítják őket papírnak, díszes formákat faragnak belőlük, és egy részükből akár még ételt is csinálnak.
– Ha már az ételről beszéltek – szólt közbe Éger – gyertek, üljünk le arra a padra uzsonnázni.
A nyírfa család helyet is foglalt a leterített pokrócukon, s nekiláttak elfogyasztani az ennivalójukat. Mogyoró és Gyertyán össze is kaptak rajta, hogy ki egye meg az utolsó kisujjat, de bezzeg hiába mondta az anyjuk, hogy a bőrét is meg kell enni, az bezzeg már egyiknek sem kellett. Nyír papának már nem volt ilyen gondja, hisz ő hajgettit evett, amit egyik kis nyírfa sem szeretett. Csak a szemgolyókat lopkodta ki belőle a felesége, hisz neki meg az volt a kedvence.Miután jóllakott mindenki, boldogan indultak tovább túrázni a tömegbe, s csodálni az embereket, amíg még vannak. Mert a nyírfacsalád el sem tudta volna képzelni, mi lenne, ha egyszer megölnék az összeset.
