A Nemzetközi Duna Napot 2004 óta ünneplik a Duna menti országok. A jeles nap bevezetését a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság kezdeményezte, hogy a folyó országai megemlékezzenek a Duna természeti értékeiről, és azok megóvásának fontosságáról. A Bizottság feladata a fenntartható és kiegyensúlyozott vízhasználat kialakítása a Duna-vízgyűjtő területén, a vízkészletek megőrzése és az árvízkárok megelőzése. Munkájának alapja a Duna Védelmi Egyezmény: ez a legfontosabb dokumentum, amely szabályozza a nemzetközi, határon átívelő együttműködésen alapuló vízgazdálkodást.
A világ talán legnemzetközibb folyójának (10 országon halad át, vízgyűjtő területe 17 ország közt oszlik meg, partjai mentén 4 főváros található) hajózási jogrendjét a Budapesten székelő Duna Bizottság alakítja. A folyó teljes folyása mentén az EuroVelo6 kerékpáros útvonalhoz csatlakozó Duna menti kerékpárút pedig a szárazföldi közlekedést segíti Európa országai között.
Bár a folyószabályozás és a vízlépcsők építése alapvetően szabta át a folyam képét és közvetlen környezetét, élővilága megóvására tett intézkedések nyomán Magyarországon 3 védett terület jött létre: a Duna-Dráva Nemzeti Park (ennek része a gemenci erdő is), a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet. A folyóhoz kapcsolódó védett területek közül kiemelt jelentőségű a Duna-delta, melynek területe kétharmad részben védett, és 1991-ben az UNESCO világörökségi listájára került.
Linkajánló:
A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság honlapja
A Dunai vízlépcső esete, Fleischer Tamás tanulmánya (1992)
A Duna menti védett területek térképe
A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár könyv- és filmajánlója a Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódóan
