„…a könyv fejsze a bennünk befagyott tenger jegéhez.” (Franz Kafka)
2019. szeptember 17-én biblioterápiás szakmai napot tartott a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár. Liebhauser János, a könyvtár igazgatója – Freund Tamás publikációira hivatkozva – megnyitójában kiemelte, hogy napjaink információrobbanása minden korábbinál nagyobb nyomásnak tesz ki az idegrendszert, a memóriát, a gondolkodást. A kognitív folyamatok támasztéka egyedül a fejlett, jól strukturált belső világ lehet. Kialakításának fontossága a könyv, a könyvtár, a hagyományos humaniórák jelentőségét húzza alá.
Dr. Bartos Éva könyvtáros, biblioterapeuta „A biblioterápia lehetősége és szükségszerűsége könyvtári környezetben” címmel adott elő. A Magyar Biblioterápiás Társaság titkára korunk mentálhigiénés ínsége felől közelítette meg a biblioterápia feladatát, a prevenciós szemlélet fontosságát hangsúlyozva. Az individualizmus és globalizáció harmonizációjának folyamatában számtalan úton keressük a megoldást erre az ínségre. Ezek közül a legkézenfekvőbb és legrégibb az olvasás általi lassítás, élményszerzés, önreflexió, amiket már nagyon régóta ismer az olvasó ember. A könyvtárak funkcióváltása beleillik abba a nemzetközi trendbe, ami a humánszolgáltatások jelentőségét növeli az intézményekben. A könyvtár olyan tudástár, ahol a kezdeményezés a felhasználóhoz kerül. Egyúttal közösségi tér, és legújabban tanácsadóhely a polgárok társadalmi szerepeinek begyakorlására. A könyvtárosnak ma már a személyes problémamegoldó, segítő szerepnek is meg kell felelnie. Az új igényekhez való alkalmazkodásban – a meglévő műveltségi alapismeretek mellett – kiegészítő képzések nyújtanak számukra segítséget.
Horváth Judit a Magyar Biblioterápiás Társaság elnökhelyettese – „Terápiás elemek a könyvekkel gyógyító beszélgetésben” címmel – a terapeuták számára legfontosabb tudnivalókat, kommunikációs eszközöket foglalta össze, felhívva a figyelmet a könyvtárak lehetséges reszocializációs motivációjára.
Kázsmér Ágnes könyvtáros, „Biblioterápiás foglalkozások a könyvtárban” címmel, saját tapasztalatait osztotta meg a tiszaújvárosi könyvtár biblioterápiás csoportjának vezetőjeként. Az olvasásélmény csoportos feldolgozása révén megvalósuló személyiségfejlesztés eszközeinek tudatos és módszeres megválasztása elsősorban segítségnyújtás. A folyamat eredménye a kifejezőkészség, az önértés, az empátia fejlődésén túl általában a szociális kompetenciák erősödése, a vitalitás, a problémamegoldó készség javulása.
A tiszaújvárosi könyvtáros előadása után ismét Horváth Judit beszélt a „Drámapedagógiai módszerek a biblioterápiában” címmel. A drámapedagógia jelentőségét a dramatikus játékélményen keresztül megvalósuló észrevétlen tanulás adja. Segítségével transzfer jön létre az elmondható és az elmondhatatlan között. Mivel minden ember rendelkezik dramatikus készségekkel, a drámajáték révén lehetséges a valódi integráció. Az improvizáció folyamatában belső folyamattá válnak a kreatív energiák. A terapeuta itt is inkább kísérő, a játék, a kreativitás útjának megmutatója.
Kis szünetet követően Boglári Tamás színművész és Kuntler Edit Eszter könyvtáros olvasott fel Barcza Katalin A kapu című ifjúsági regényéből.
Dr. Kertész Ágnes a Tolna Megyei Balassa János Kórház pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa „A biblioterápia lehetőségei a kórházi környezetben” címmel tartotta meg előadását az osztály terápiás repertoárjáról és a csoportmunka fejlesztési céljairól. A rehabilitáció legfőbb eszköze a szocioterápia, melynek célja a beteg tevékenységének helyreállítása, a társadalomba való visszaillesztése. A társadalmi környezet pozitív hatásaira építve, a szociális tanulást fejleszti. A biblioterápia jól illeszkedik a művészet- és csoportterápiás gyakorlatok sorába. Az olvasás, az írás interaktív segítő kapcsolat keretében az önkiteljesedést és önreflexiót inspiráló folyamattá válik, lehetővé téve, hogy az önismeret gazdagodjon, mentális önvédelmi képességekkel egészítve ki a páciens felépülését és szinten tartását. Az előadó hangsúlyozta, hogy a normatív krízisek, az egyes életciklusok megpróbáltatásai ugyanúgy kihívások a mentálisan egészségesek számára is. A mentálhigiénés foglalkozások prevenciós szemlélete, „itt és most” segítő, a személyiséget „megnyitó” ösvényei azokkal a „beállt” folyamatokkal és sémákkal szemben nyújtanak alternatívát, amelyek emberi vitalitásunkat automatizmusokra szorítanák. A főorvos kitért a pszichiátriai osztály és a könyvtár együttműködésének eddig megvalósult lépéseire is.
A szakmai nap délutánján műhelymunka keretében lehetőség volt kérdéseket feltenni az előadóknak. A tapasztalatcsere célja a helyi lehetőségek feltárására, az ismeretek elmélyítésére, a biblioterápiás szolgáltatás bevezetését biztosító helyi képzés iránti igény felmérésére, illetve megvalósításának lehetőségeire irányult.
