Keresés:

Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár

Szekszárd

Hétfő: 9-18 óra 
Kedd: zárva 
Szerda-péntek: 9-18 óra 
Szombat: 9-13 óra

Cím: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51.
Tel.: 74/528-100, 528-104
Fax: 74/311-834
E-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. Bekapcsolt JavaScript szükséges a megtekintéséhez.
Skype:
tolnalib

Fiókkönyvtár:
7100 Szekszárd, Dienes u. 14.
Kedd, csütörtök: 17-19 óra

Újdonságok

Betűméret:

Új CD és DVD lemezeinket ITT tekintheti meg! (Frissítve:2016.12.30.)


A 2016-ban Aegon Művészeti Díjra esélyes könyvek nálunk is kölcsönözhetőek!

aegon 2016

Bartis Attila: A vége
Danyi Zoltán:
A dögeltakarító
Dragomán György:
Oroszlánkórus
Esterházy Péter:
A bűnös
Marno János:
Hideghullám
Oravecz Imre:
Távozó fa
Rakovszky Zsuzsa:
Fortepan
Réz Pál:
Bokáig pezsgőben
Szvoren Edina:
Az ország legjobb hóhéra
Térey János:
A Legkisebb Jégkorszak

 


A 2017-es Mészöly Miklós-díjat Alakváltók című, 2016-ban, a Jelenkor Kiadónál megjelent regényért Szabó Róbert Csaba nyerte el.

meszolydij2017 Szabó Róbert Csaba: Alakváltók

Az Alakváltók a román Sztálin-nak is nevezett hírhedt diktátor, Gheorghiu-Dej uralmának korszakába, az ötvenes évekbe, majd a Ceauşescu-diktatúra első évtizedébe vezet vissza bennünket, miközben keretéül a 89-es forradalom szolgál. A regény izgalmasan összefonódó történetszálai azt a kérdést vetik föl, hogy bő negyven év diktatúra után és a bukaresti forradalom vérgőzös napjait követően, amikor a régi kommunista elit képviselői kerültek ismét hatalomra, történhet-e valódi megújulás, vagy a változó hatalmi viszonyok szerint az emberek csupán újabb és újabb alakokat öltenek a történelem emésztő körforgásában. Ahogy az annyiszor előfordult már a második világháborút követően Romániában: nálunk, Kelet-Európában.
A szárazság esztendeje gonosz dolgokat műveltetett az emberekkel, akik a szárazság törvényei szerint kezdtek élni, ezért aztán, amikor kitört a vihar, és észbontó pusztítást végzett, senki nem tébolyodott meg, mert már mindenki tébolyult volt. Sólyom és Szarvas megszökött, fegyvereket szereztek, fosztogattak és öltek, amikor meg már nem bízhattak senkiben, úgy döntöttek, odébbállnak. Pénzt gyűjtöttek, hamis útlevelet szereztek, és elindultak Jugoszláviába. Sólyom az indulás napján Csíkszeredában egy nővel hált, és ez a nő a Lieb zsidó házában lakott, csakhogy Liebék akkor már nem voltak otthon, talán nem is voltak egyáltalán életben, mert 1954-et írtunk, abban az időben kevés embernek adatott meg az élet kiváltsága.


illyesatl1

ILLYÉS GYULA: Atlantisz sorsára jutottunk - Naplójegyzetek 1956-1957

"A naplók naplóját írom: az események egyidejű ábrázolását"

Illyés Gyula mindeddig kiadatlan, lebilincselően érdekes '56-os följegyzéseit, papírlapokra írt naplóját 1957 elején elrejtették és csak 2014. áprilisában került elő. Az író lánya, Illyés Mária készítette elő kiadásra az anyagot, Horváth István közreműködésével, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.
Az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynapló számot ad arról, hogy a költő hogyan élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét, mint cselekvő és megfigyelő. Irányítója volt - Déry Tiborral, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal és Veres Péterrel együtt - a forradalom egyik köz7pontjának, az Írószövetség elnökségének. Részt vett a politikában, a Petőfi Párt - a megújult Nemzeti Parasztpárt - egyik vezetőjeként, Bibó Istvánnal és Bisztrai Farkas Ferenccel. Tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel. És tárgyalt az írói delegációk tagjaként a feszült, éles találkozókon a szovjet városparancsnokkal, vagy november 4. után a hatalmunkat fokozatosan megerősítő kommunistákkal: Münnich Ferenccel, Kállai Gyulával és Tömpe Istvánnal. Forrásértékűek azok a jegyzetek, amelyeken megörökítette az ezeken elhangzottakat.
Közben szinte minden nap járta Budapestet: gyalog, biciklivel, sítalpon, vagy az ócska Dongó-motorjával, meghallgatta a társadalom legkülönbözőbb képviselőit, látta a várost, érezte a hangulatát, és írói tehetsége révén mindezt érzékletesen meg is örökítette.
Az olvasó, ha kézbe veszi ezt a kötetet, két, egymáshoz kapcsolódó történetet talál benne. Az egyik az, amelyet Illyés Gyula le tudott jegyezni 1956. október 24-től 1957. január 31-ig tartó időszakban; a másik pedig az, amivel Horváth István ennek a történetnek a részleteit föltárta, magyarázatokkal kiegészítette és belehelyezte egy nagyobb keretbe: az 1956-os forradalom és szabadságharc történetébe.
A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választottuk ki, felidézi a büszkeség, a dac és a gyász lelkiállapotát, amelyet 1957. elején a nemzet többsége érzett.

 

Bővebben a könyvről

 


 

 

Kölcsönzéseim

Olvasó kódja

Olvasó jelszava

Közösségi média

Portagaléria

imageimageimageimageimage

Gyengénlátóknak!

Oldal linkje okostelefonnal

QR Code