Keresés:

Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár

Szekszárd

Hétfő: 9-18 óra 
Kedd: zárva 
Szerda-péntek: 9-18 óra 
Szombat: 9-13 óra

Cím: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51.
Tel.: 74/528-100, 528-104
Fax: 74/311-834
E-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. Bekapcsolt JavaScript szükséges a megtekintéséhez.
Skype:
tolnalib

Fiókkönyvtár:
7100 Szekszárd, Dienes u. 14.
Kedd, csütörtök: 17-19 óra

Újdonságok

Betűméret:

Új CD és DVD lemezeinket ITT tekintheti meg! (Frissítve:2017.12.27.)

 


Legújabb sikerkönyveink listája megtalálható a moly.hu oldalán


lazarervin covers 409479 Lázár Ervin: A valóság íze
Kötetben eddig meg nem jelent írások

"Azzal kezdődött, hogy elkezdtem Alsórácegressel álmodni. Minden éjszaka menetrendszerűen megjelent álmomban a puszta. Bármi volt is az álom cselekménye, ott játszódott a lórédomb mellett, a középsőház tövében vagy a csikókarámnál, s ha nem is közvetlenül a pusztában, legfeljebb a Nagysarokig, az Erzsébetdombig, a Hamarászóig vagy a Ráadásig merészkedett el álmom színtere. Nem távolabb tehát, mint amennyit egy gyerek fél nap alatt körbe tud járni.
Eleinte szórakoztatott ez az éjszakai színjáték – esténként úgy feküdtem le, mint akinek bérlete van egy folytatásos filmet vetítő moziba.
Aztán egyre jobban zavart, lassan-lassan lidérccé vált. Hogy miért, annak nem tudtam okát adni. Csak azt éreztem, hogy valami helytelen dolog történik velem, jobban mondva: valami helytelen dolog részese vagyok.
Dühömben – vagy talán félelmemben – elutaztam az évek óta nem látott Alsórácegresre, hátha a valóságos kép szétrontja az álombélit, hiszen álmomban egy valóságban sosemvolt Alsórácegres jelent meg, az álom olyan tárgyakat, épületeket, fákat rakott egymás mellé, amelyek egyidőben sohasem léteztek."

(Lázár Ervin [interjú]: Barta Ignácné, Kobrák Julianna – Jelenkor, 1976. január, 41-51. p.)

 


lazarervin covers 463831 Lázár Ervin: A mese szeretet
Kötetben eddig meg nem jelent írások II.

Varga Lajos Márton „Ami velem történt, az az én felelősségem" című interjújából:

"Meséinek, történeteinek szereplői jó emberek, legalábbis többségükben azok. De így vagy úgy, valamennyien a szeretetet testesítik meg.

Ez nem elhatározás következménye. Az ember lényegileg ilyen, jóindulatú és jóravaló. Ez a mostani fogyasztói társadalom a maga ideáljaival, értékeivel, normáival elvadít és másfelé hajt bennünket. Az a benyomásom, nem olyan világot teremtünk, amelyben akármikor is jól érezhetnénk magunkat. Valaki az alsórácegresi szegénységről kérdezősködött nálam a minap, s egyszer csak oda jutottunk, hogy az a ma már elképzelhetetlen szegénység valami okból nem tette tönkre erkölcsileg az embereket, szegénységük mélyein is maradt bennük valami tiszteletreméltó épség és tartás. Különös kimondani, de gyerekkorom szegénysége valamiképp még javunkra is vált."

1996. március 16.


illyesatl1

ILLYÉS GYULA: Atlantisz sorsára jutottunk - Naplójegyzetek 1956-1957

"A naplók naplóját írom: az események egyidejű ábrázolását"

Illyés Gyula mindeddig kiadatlan, lebilincselően érdekes '56-os följegyzéseit, papírlapokra írt naplóját 1957 elején elrejtették és csak 2014. áprilisában került elő. Az író lánya, Illyés Mária készítette elő kiadásra az anyagot, Horváth István közreműködésével, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.
Az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynapló számot ad arról, hogy a költő hogyan élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét, mint cselekvő és megfigyelő. Irányítója volt - Déry Tiborral, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal és Veres Péterrel együtt - a forradalom egyik köz7pontjának, az Írószövetség elnökségének. Részt vett a politikában, a Petőfi Párt - a megújult Nemzeti Parasztpárt - egyik vezetőjeként, Bibó Istvánnal és Bisztrai Farkas Ferenccel. Tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel. És tárgyalt az írói delegációk tagjaként a feszült, éles találkozókon a szovjet városparancsnokkal, vagy november 4. után a hatalmunkat fokozatosan megerősítő kommunistákkal: Münnich Ferenccel, Kállai Gyulával és Tömpe Istvánnal. Forrásértékűek azok a jegyzetek, amelyeken megörökítette az ezeken elhangzottakat.
Közben szinte minden nap járta Budapestet: gyalog, biciklivel, sítalpon, vagy az ócska Dongó-motorjával, meghallgatta a társadalom legkülönbözőbb képviselőit, látta a várost, érezte a hangulatát, és írói tehetsége révén mindezt érzékletesen meg is örökítette.
Az olvasó, ha kézbe veszi ezt a kötetet, két, egymáshoz kapcsolódó történetet talál benne. Az egyik az, amelyet Illyés Gyula le tudott jegyezni 1956. október 24-től 1957. január 31-ig tartó időszakban; a másik pedig az, amivel Horváth István ennek a történetnek a részleteit föltárta, magyarázatokkal kiegészítette és belehelyezte egy nagyobb keretbe: az 1956-os forradalom és szabadságharc történetébe.
A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választottuk ki, felidézi a büszkeség, a dac és a gyász lelkiállapotát, amelyet 1957. elején a nemzet többsége érzett.

 

Bővebben a könyvről

 


 

 

Kölcsönzéseim

Olvasó kódja

Olvasó jelszava

Panaszkezelés

Portagaléria

image

Gyengénlátóknak!

Oldal linkje okostelefonnal

QR Code

Közösségi média