Keresés:

Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár

Szekszárd

Hétfő: 9-18 óra 
Kedd: zárva 
Szerda-péntek: 9-18 óra 
Szombat: 9-13 óra

Cím: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51.
Tel.: 74/528-100, 528-104
Fax: 74/311-834
E-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. Bekapcsolt JavaScript szükséges a megtekintéséhez.
Skype:
tolnalib

Fiókkönyvtár:
7100 Szekszárd, Dienes u. 14.
Kedd, csütörtök: 17-19 óra

Módszertani segédletek

Módszertani segédletek...

Nemzetiségi ellátás - Letéti könyvtárak

A nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátása

Németh Judit



A nemzeti és etnikai kisebbségek jogi szabályozás útján előírt, a könyvtári rendszer kereteiben szervezett formában történő könyvtári ellátására az 1970-es évek elejétől került sor. Az országos szintű feladatok megfogalmazása mellett a középszintű könyvtári ellátásban részt vevő, úgynevezett báziskönyvtáraknak és fenntartóinak teendőit is kijelölte.

A rendszerváltozás a társadalmi folyamatokkal összhangban érdemi változásokat hozott a hazai kisebbségpolitikában, jelentős kihatással a könyvtári területre. A kulturális ellátás jogi szabályozását az Alkotmány; az 1991. évi XX. törvény; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXX. VII. törvény és a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról szóló 1997. évi CXL törvények biztosítják.

A hazai kisebbségi politika célja az, hogy számukra olyan feltételrendszert teremtsen, amely lehetővé teszi a „kisebbségek létéből adódó kulturális sokszínűség” ápolását.



Önkormányzati feladatok

Az 1991. évi, a megyei és települési önkormányzatok hatásköréről szóló szóló XX. törvény kötelező feladattá teszi a nemzetiségi lakosság anyanyelvű könyvtári anyagokkal való ellátását, ami egyúttal az anyanyelvi dokumentumok beszerzését is feltételezi.

A megyei önkormányzat megteremti a megyei könyvtárban a kisebbségi könyvtári ellátás tárgyi és személyi feltételeit (központi beszerzés, feldolgozás, rendszerszervezés, gépkocsi használat, szállítás), nemzetiségi könyvtáros alkalmaz, az állományfejlesztésben a központi finanszírozást kiegészíti.

A települési önkormányzat helyben biztosítja a tárgyi és személyi feltételeket, hozzáférhetővé teszi a gyűjteményt (a megyei könyvtárból érkezőt és a helyi fejlesztésű állományt is).





Megyei könyvtári szolgáltatások

1995 áprilisában a „Művelődési Minisztérium Tájékoztató a hazai kisebbségek közművelődésének helyzetéről” című tanulmánya felvázolta a nemzetiségi könyvtári ellátás modelljeit, amely szerint a nemzetiségi könyvtár a közművelődési könyvtár rendszerébe épülve, annak egyik alaptípusa. Az 1997. évi CXL. törvény pedig egyértelműen kimondja az egész könyvtári rendszer, de különösen a megyei könyvtárak kulcsfontosságú szerepét az ellátásban.

A megyei könyvtár szolgáltató könyvtárként ellátja a területi feladatokat, végzi illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását, tehát az ellátási rendszer középső szintje a nemzetiségi alapkönyvtár, amelynek szakmai, szervezési, gyűjteményfejlesztési és egyéb szolgáltatási feladata van. Hálózatfejlesztési tevékenységének részeként rendelkezik minden szolgáltatás nélkülözhetetlen feltételével: a kisebbségek életteréhez közel fekvő szolgáltató helyek hálózatával és szakmai infrastruktúrájával.

Állománygyarapítási feladatát letétek telepítésével és rendszeres bővítésével látja el, számbavéve az anyanyelvi irodalom, a nyelvtanulás legkülönbözőbb dokumentumtípusait. A megyei könyvtár információs központként hozzáférhetővé teszi az országos és helyi adatbázisokat, rendszeres kapcsolatot tart a települési könyvtárosokkal, menedzselő tevékenységet folytat, és közvetítő szerepet vállal az OIK és a letéti könyvtárak között.



Országos védőháló

A törvény a központi szolgáltatások között, a könyvtári rendszer szerves részeként előírja a hazai kisebbségek könyvtári ellátásának országos szintű segítését, (OKM Közgyűjteményi Főosztály Könyvtári Osztálya), amelyben az Országos Idegennyelvű Könyvtár, mint a nemzetiségi és etnikai kisebbségi terület szakkönyvtára, egyben a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja kapott – az 1999. évi megújító Alapító Okiratban is megfogalmazott központi szerepet. Az OIK feladata a nemzetiségekkel kapcsolatos dokumentáció gyűjtése, fejlesztése, a mára már több mint 50 000 rekordot tartalmazó nemzetiségi bibliográfiai adatbázis-szolgáltatás, források feltárása, információ szolgáltatás, nemzetiségi bibliográfia megjelentetése, a nemzetiségi könyvtári hálózattal való kapcsolattartás, a továbbképzés, gyűjteményfejlesztési tanácsadás, szakmai módszertani gondozás, szakbibliográfiák előállítása, az ellátás rendszerének általános fejlesztése, nemzetiségi ajánlójegyzék készítése, az OKM által évente biztosított központi keret nemzetiségi könyvtárak közötti dokumentum-ellátásra történő felosztása és egyéb központi szolgáltatások.



Rendszerbe épült feladat- és hatáskör

Vidéken a többcélú kistérségi társulások könyvtárfejlesztései a könyvtári szolgáltatóhelyek korszerűsítésével párhuzamosan a nemzetiségi könyvtári ellátás minőségét is javítják és mivel a nemzetiségi anyanyelvi kultúra megőrzésének, ápolásának egyik alapintézménye a könyvtár, fontos feladata a megfelelés és a megújulás készsége, új szolgáltatások bevezetése.





Az ellátórendszer működtetése: a megyei könyvtárak nemzetiségi szolgáltatásai és feladatai

Tájékozódás a könyvpiacon, nemzetiségi dokumentumok beszerzése, nyilvántartásba vétele, hozzáférhetővé tétele az interneten

Rendszerszervezés, menedzselő tevékenység, rendszergazdai munka

A dokumentumok szállítása települési könyvtárakba

Letétek gondozása, állományfrissítés

Könyvtárközi kölcsönzés

Módszertani feladatok

Nemzetiségi programok szervezése, koordináció a kisebbségi önkormányzatokkal

Bemutató foglalkozások, prezentációs módszerek átadása

Közös pályázatok készítése

Szakmai munkaközösség működtetése, továbbképzés, szaktanácsadás

Kiadványok, hírlevelek, tájékoztatók közreadása

Nemzetiségi kiadványgondozói munka, könyvkiadás

Kutatás támogatása

Részvétel a kisebbségi pedagógiai programokban, az oktatás támogatása a gyűjtemények kiegészítésével, a szolgáltatások egymásra építésével

Hazai és külföldi könyvtárak, információs központok szolgáltatásainak közvetítése

A hazai nemzetiségi színházak közművelődési, identitást erősítő tevékenységének segítése. A kölcsönösség megmutatkozhat közös irodalmi délutánok, felolvasó estek rendezésében, a színészek közreműködésével a megye kistelepülési könyvtáraiban.



Tagkönyvtárak, helyi szolgáltatások

Nemzetiségi településeken az önkormányzati könyvtár az ellátórendszer tagkönyvtára.

Vezetője gondozza, kínálja a helyi állományt, a forgalomról statisztikát készít, javaslataival segít az állomány gyarapításában.

Kapcsolatot tart és együttműködik a helyi civil szerveződésekkel, hagyományőrző csoportokkal, de mindenekelőtt a nemzetiségi oktatást vállaló intézményekkel.

Részt vesz a megyei könyvtár által szervezett továbbképzéseken, bemutatókon.

Szervezi és fogadja a kisebbségi rendezvényeket



Civilek a könyvtárral

Megnőtt a civil szervezetek, egyesületek, hagyományőrző csoportok, tájházak, nemzetiségi programok száma, ezért a könyvtár szakirodalmaival, multifunkciós információival és közösségi tereivel háttérintézményként szolgálja a közösségeket, s az egykor önként vállalt feladatait átadja a saját hagyományaikat kézbe vevő települési nemzetiségieknek, etnikumnak, hiszen a hazai kisebbségek éltek az intenzív érdekképviseleti szerveződéssel. A rendszerváltozást követően ott volt a leghatékonyabb a munka, ahol fejlett civil szférára épült az önkormányzat, ahol mára önálló kisebbségi közművelődési intézményrendszer alakult, és hirtelen, intenzíven gazdagodtak az együttműködési formák.



Visszatekintés Tolnában

A megyei könyvtár, mivel a megye lakosságának 10%-a német ajkú, 3 évtizeden át szervezett német nemzetiségű olvasótáborokat, amelyek olyan népszerűek voltak az általános iskolás diákok körében, hogy csak a legjobb pályázatot írók kerülhettek a Tündéri Völgység táborába, a váraljai programok élvezői közé. Még saját szerkesztésű tábori lapja is volt ennek a könyvtárosok, tanárok vezette közösségnek. 8-10, választható kiscsoportban folyt a hagyományőrzés, nyelvgyakorlás, közben kirándulások, vetélkedők, főzőcskézések, táncmulatságok a németországi cserediákokkal. Mára a települések nagy része saját partnerkapcsolattal rendelkezik, így a gyerekek Németországban, Ausztriában vagy Svájcban táboroznak. Vannak még olyan kisebbségi tábori alkalmak, amelyeket az országos önkormányzat vagy egyes települések szerveznek. Szép volt a feladat, országosan ismertté és követésre méltóvá vált, sőt a pedagógiai szakirodalomba, mint Váraljai Modell került, de a könyvtárat új kihívások érték, s a táborszervezést másoknak adta át.

Ugyanez mondható el a német nyelvű szépkiejtési és német nyelvű prózaírói versenyről, ami szintén Szekszárdról indult, majd országos vetélkedővé szélesült.

Nagy sikerű volt a régiós cigány mesemondó verseny Ozorán, ahol a többségi és kisebbségi lakosság kitűnően él együtt. Ugyanilyen jó kedvű segítéssel folyt a szlovákok történetének felkutatása is. A könyvkiadói, kiadványgondozói munka során több hasznos kötet jelent meg, amely a kéttannyelvű oktatásban is használatos. Pártolja és mentorálja a helyi nyelvjárások megörökítését, ápolását, a lokális nemzetiségi történelem feltárását, megismertetését. (Megtekinthető a www. igyuk.hu című honlapon.)

Jelenleg is – minden nehézség ellenére – korszerű német kisebbségi ellátórendszert működtet Szekszárd. Települési tagkönyvtárainak száma 32.

A dokumentumok beszerzéséről, leltárba vételéről, feldolgozásáról, az adatok honlapon való hozzáférhetőségéről szakemberek gondoskodnak, és folyamatosan ellátják a kisebbségi módszertani tanácsadás feladatát is. Szakfelügyeleti vizsgálatokon az ellátás eredményeivel, kudarcaival is foglalkoznak. Továbbképzéseket, közös diákversenyeket, tapasztalatcseréket szerveznek.

A letéti állomány frissül, cserélődik és örvendetesen nő a könyvtárközi kölcsönzések, az offline felhasználók száma.

A Goethe Intézet tagkönyvtáraként, szolgáltatásaikat közvetítve, együttműködés keretében, kiállításokat fogad, felolvasó esteket tart, továbbképzéseiken, tanfolyamokon vesz részt. A személyes konzultáció lehetősége is adott. A megyei könyvtár saját honlapján szerkeszti a német nemzetiségi információkat: www.tolde.hu website-on.



Átalakult és megújuló feladatok

Az ellátórendszerbe tartozó tagkönyvtárak állományának megyei könyvtári digitalizálása stratégiai feladat. Egyéb decentralizált tevékenység:

A gyűjtőkör helyi igény szerinti bővítése

Tanfolyamok szervezése (IT-mentor, pályázatíró)

Munkabizottság működtetése

Helyi könyvtárosok képzése (feldolgozás, kistérségi ismeretek)

December 18-án, a Kisebbségek Napja ünnepén a nemzetiségi könyvtárosok elismerése

Nemzetiségi könyvtárosok országos szakmai konferenciája az OIK szervezésében

A helyi tájházakkal, hagyományőrző csoportokkal kapcsolat, közös programok, fejlesztések

Szakmai továbbképzés, nyelvtanfolyam

A kisebbségi gyűjtemények pályázati úton történő eseti bővítése

Kapcsolat ápolása teleházakkal, kisebbségi önkormányzatokkal civilekkel



A nemzetiségiek könyvtár iránti igénye és könyvtári ellátása szinte egyet jelent a nemzetiségi kultúra fenntartásával, egységének megőrzésével, a kultúra állapotáról való naprakész tájékoztatással. Ezért a szolgáltatások fontos része a támogatásnyújtás mindazoknak is, akik irodalmat közvetítenek, identitást ápolnak, mert az önazonosság megélésében a nyelv megőrzésének és ápolásának minden másnál fontosabb szerepe van.



Állományelemző munka

A települési nemzetiségi dokumentumok frissítéséről, kivonásáról a megyei könyvtár gondoskodik a helyi könyvtárosok véleményét figyelembe véve. A ’70-es években a hazai kisebbségek, pl. a németség számára juttatott dokumentumokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az NDK-ból érkező, olcsón elérhető német klasszikus irodalom, amelyből nagy példányszámban érkeztek kötetek, csak kevesek által olvasott állományrész volt. Képletesen szólva 1 1/2 méter Goethe-mű, szép kiadásban ugyan emelte a könyvtár esztétikai megítélését, de évtizedekig csak holt anyag” lehetett, két generáció némettudása hiányában. A települési könyvtárak állományának „mintavételes” áttekintése után, amely a közelmúlt könyvtár gyarapítási elveiről és fogyatékosságairól is adatokat nyújt:

nyelvi megoszlás

nyelvkönyvek, anyanyelvi tankönyvek aránya

szépirodalom

szak- és ismeretterjesztő irodalom

az anyaországi kultúra klasszikus értékei

napjaink szórakoztató irodalma

lexikonok, kézikönyvek jelenléte és olvasottsága.

Ezek után érdemes a könyveket az új igények szerint újra elosztani.

A közeljövő útja egy-egy kisebb település állományának digitalizálása és a lelőhelyjegyzék megjelenítése, amelynek segítségével gyakorlatilag bárhonnan bármi lekérhető a kérő személy vagy könyvtár költségére.



Rendszerszerű fejlesztés

Ha korszerű informatikai rendszer hálózza be az országot, az információs társadalom alapintézményévé válik a könyvtár. Központja a

tájékozódásnak

tanulásnak

önképzésnek

művelődésnek

e-ügyintézésnek.

A közgyűjtemények feladata, hogy az információhoz való hozzáférést mindenkinek biztosítsák, és elektronikus formában maguk is előállítsák azokat az információkat, amelyeket őriznek, gondoznak, szolgáltatnak (az intézmények hálózatba szervezése, munkamegosztás, digitalizálás, adatbázisok építése, adathordozókon megjelenő dokumentumok beszerzése. Mindezekhez megyei informatikai fejlesztési tervet kell készíteni, az informatikai hálózatot kialakítani, gazdaságosan működtetni (humán erőforrás alkalmazása, pénzügyi források igénybevétele), magas szintű könyvtári szolgáltatások bevezetése, a későbbiekben a könyvtári munkafolyamatok számítógépes támogatásának elérése.

Ahol még a telematikai hiányzik, a megyei könyvtárak fejlesztését kövesse a városi könyvtárak, majd a teleházak, a községi könyvtárak bekapcsolása a hálózatba, hogy az adott megyei könyvtár szerverén épülő adatbázisba katalogizálhassanak.

A „bekatalogizálásból” származó előnyök akkor látszanak, ha a települési könyvtárak az internet segítségével képesek bekapcsolódni az országos osztott katalogizálás rendszerébe, nem kell egyedi címleírásokat rögzíteni saját számítógépbe, hanem elég letölteni a megfelelő leírást, és azt saját adataikkal – leltári szám, esetleg vonalkód, raktári jelzet – kiegészítve elmenteni. A megyei könyvtár biztosítja helyettük a rendszergazdai, adatvédelmi, biztonsági szolgáltatásokat, 24 órás folyamatos szerver üzemeltetést, amelyek biztosítása minden kis könyvtár számára megterhelést jelentene.

(A Corvina programok PC-s változata a Javacat és Javapac. Ezek a programok az interneten át a könyvtárak központi szerverére mentik el az egyes, csatlakozott kistérségi könyvtárak adatait.)

A német nyelvi állományt tekintve figyelemmel kellett lenni a 2005-ben életbe lépett új német helyesírásra, amelynek okán a nyelvoktató könyvek (csak könyvek!) jó részét selejtezni volt szükséges. Ahol ez nem történt meg, féltve az amúgy jól használható nyelvcsomagokat, mielőbb el kell végezni a kivonást (a Goethe Intézet kötelezővé tette saját állományára vonatkozóan), vagy a könyv fedőlapján jelezni, hogy a régi német helyesírással készült.



Fejlesztés utáni előnyök a nemzetiségi könyvtári ellátórendszerben

Internet elérhetőség

Helyi katalógus digitalizálása

Közös katalógus működtetése

Szolgáltatások biztosítása hálózaton

Dokumentumok digitalizálása

Könyvtári munkafolyamatok gépesítése

Az elektronikus szolgáltatások az információhoz való szabad hozzáférést gyorsabbá teszik, a könyvtár fogadóképességét bővítik. A nemzetiségi könyvtáraknak az információ- és dokumentum ellátásban olyan feladatok megvalósítását kell célul tűzniük, amelyek koordináló tevékenységet, együttműködő szellemiséget követelnek. A megyei könyvtárakkal együtt mind az integrált könyvtári rendszer, mind az ODR részévé kell válniuk.

Közhelyszámba megy a tudás alapú társadalom megteremtésének könyvtári segítéséről beszélni, az információ áramoltatás, a képzés, átképzés, az élethossziglani tanulás biztosításának megvalósítása, a valóban érdemi együttműködésen alapuló ellátás fejlesztés, amely a térségi összetartozás erősítéséhez kulcsfontosságú szempont.

A társuló könyvtárak szuverenitásán alapuló modellek kialakításában érvényesül a kiegészíthetőség (a hiányos könyvtári ellátás segítése, egyedi kérések gyors kielégítése) és az együttműködés (dokumentum ellátás, szolgáltatás) elve. Olyan rendszer kiépítése ésszerű, amelyben a könyvtárhoz forduló polgár érdeke a döntő, többféle megoldás útján:

Kistérségi ellátórendszerrel

Körjegyzőséghez való társulással

Országos mozgóellátáshoz való csatlakozással



A kisebbségek könyvtári ellátása törvényszabta feladat. Kötelezettség, felelősségvállalás. Igaz, hivatásszeretet is a jó szolgáltatás. Akár épület és nyitvatartási idő nélkül is – ahogy új stratégiánkban áll.

Szekszárdi kistérség

A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár fontosnak tartja, hogy a kisebb településeken élők is hozzájussanak ugyanazokhoz a korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz, mint a megyeszékhely lakosai. Ennek érdekében 2005 óta működteti a mozgókönyvtári ellátást, amelynek most már a szekszárdi kistérségben 21 kistelepülés tagja. A közös cél: korszerű, egységes, minőségi ellátás, együttműködés, integráció, rendszer- és szakszerűség az olvasó érdekében.

A könyvtárhelyiség biztosítása és a könyvtáros foglalkoztatása a helyi önkormányzat feladata. A szolgáltató helyek felújítása (átépítés, festés, bútorcsere stb.) megtörtént, azonos arculattal várják a látogatókat. A megyei könyvtár munkatársai rendezték az állományt, a használatra alkalmatlanná vált könyveket selejtezték, majd kialakították a szakrendet. Az összes dokumentum elektronikusan visszakereshető egy közös lekérdezőfelületen.
A mozgókönyvtári normatívának jelentős részét fordítjuk állománygyarapításra, számítástechnikai eszközökre.

Szolgáltató helyek a szekszárdi kistérségben

   Alsónána

   Alsónyék

Báta

   Bogyiszló

   Fácánkert

   Felsőnána

   Harc

   Kéty

   Kistormás

   Kölesd

   Medina

   Murga

   Őcsény

   Pörböly

   Sárpilis

   Sióagárd

   Szálka

   Szedres

   Tengelic

   Várdomb

   Zomba

 

 


Mozgókönyvtári ellátás a szekszárdi kistérségben nagyobb térképen való megjelenítése

 

A mozgókönyvtári ellátás során nyújtott szolgáltatások

  • rendszeres és tervszerű állománygyarapítás, a vásárolt dokumentumok állományba vétele, a kölcsönzéshez szükséges könyvkártya biztosítása, a dokumentumokkiszállítása a szolgáltató-helyekre

  • az új dokumentumok feldolgozása, elektronikus formában hozzáférhető adatbázis építése

  • elektronikus adatbázis működtetése, karbantartása, könyvtári szoftver követése

  • a helyben levő állományok (saját és letét) gondozása, karbantartása

  • számítógépes kölcsönzés

  • a munkatársak szakmai képzése, továbbképzése, szakmai tanácsadás

  • irodalmi és könyvszakmai rendezvények, gyermekfoglalkozások szervezése, lebonyolítása

  • könyvtárközi kölcsönzés

  • a szolgáltató helyek egységes arculatának megterveztetése és kialakítása

  • információszolgáltatás (helyismereti információk, adatkérések)

  • a könyvkötészeti, restaurálási munkálatok megszervezése, lebonyolítása

  • nemzeti és etnikai kisebbségek (németek, romák, szerbek) könyvtári ellátásának koordinálása

  • hátrányos helyzetű olvasók körében a legsajátosabb társadalmi igények felkeltése, kielégítése, könyvtári szolgáltatással a beilleszkedés segítése

  • a digitalizálás koordinálása

  • egységes honlap elkészítése

 

Bedekovity Zóra: Esélyegyenlőségi törekvések a kistelepüléseken - A mozgókönyvtári ellátás gyakorlata a szekszárdi kistérségben

Szekszárdi kistérség - Kistérségi portál

Statisztika

Jogszabályok

 

Az adatszolgáltatást kötelezővé tévő kerettörvény

Kulturális törvény, amely az adatközlést minden könyvtár számára kötelezővé teszi

Évente megújuló kormányrendelet határozza meg azt, hogy az adott évben pontosan mit kérdez az adatlap, vagyis annak tartalmát, továbbá azt, hogy mely könyvtáraknak kell kitölteniük, vagyis az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, valamint azt, hogy meddig kell lebonyolítani az adatközlést, vagyis annak határidejét.

Kapcsolattartók

Csankó Mária

 

 

 

Az adatközlés hagyományosan papír alapú kérdőív kitöltésével történik, amely letölthető a Kulturális statisztikai rendszer honlapjáról.

Másik formája az elektronikus adatszolgáltatás a Kulturális statisztikai rendszeren keresztül.

 

 

A megyei feldolgozó központok feladata a statisztikai adatlapok ellenőrzése és továbbítása a Könyvtári Intézet felé.

A magyarországi könyvtárak statisztikai adatai

Feladataink

 

  • Kapcsolattartás a fenntartókkal, könyvtárakkal

  • Rendezvények szervezése

  • Statisztika

  • Szakmai képzés

  • Szakmai tanácsadás

  • Dokumentumellátási tevékenység

    Mozgókönyvtári ellátás

    Nemzetiségi könyvtári ellátás

Munkatársak

 Csankó Mária

 

Ágó Magdolna

Horváth Emőke

Kiss Barbara



 

Facebook oldalunk

 

Kölcsönzéseim

Olvasó kódja

Olvasó jelszava

Közösségi média

Portagaléria

imageimageimageimageimage

Gyengénlátóknak!

Oldal linkje okostelefonnal

QR Code