Keresés:

Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár

Szekszárd

Hétfő: 9-18 óra 
Kedd: zárva 
Szerda-péntek: 9-18 óra 
Szombat: 9-13 óra

Cím: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51.
Tel.: 74/528-100, 528-104
Fax: 74/311-834
E-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. Bekapcsolt JavaScript szükséges a megtekintéséhez.
Skype:
tolnalib

Fiókkönyvtár:
7100 Szekszárd, Dienes u. 14.
Kedd, csütörtök: 17-19 óra

Névadónk

Betűméret:

 

Illyés Gyula (1902-1983)

 

Illyés Gyula életének rövid története


alt

1902. november 2-án született Felsőrácegrespusztán Illés János uradalmi gépész fiaként. Gyermekkora nagy részét is a pusztán tölti, majd Dombóváron, Bonyhádon járt gimnáziumba és Budapesten érettségizett. Diák- és ifjúmunkás- megmozdulásokban vett részt, s ott volt a románok elleni csatában. Már a budapesti egyetem francia-magyar szakos hallgatója, amikor emigrálnia kell Párizsba, ahol magyar művelődési körök munkájában vesz részt, s a Sorbonne-ra is beiratkozott. A francia avantgárd művészei közül többel életre szóló barátságot kötött. Az Ék és a Ma közölte első írásait, majd amnesztiával való hazatérte után a Dokumentum és a Munka. Biztosítási hivatalnokként dolgozott, amikor már a Nyugatban publikált, amelynek később társszerkesztője lett. A Nyugat örökébe lépő Magyar Csillagot is ő szerkesztette. Juvancz Irmával való rövid házassága után vette feleségül Kozmutza Flórát. A háború után - amíg lehetséges volt ­ részt vett a közéletben, s a Választ is szerkesztette, ám 1948-tól visszavonult a nyilvános szerepléstől. Ez alól 1956 jelentett kivételt, amikor beválasztották a Petőfi Párt Irányító Testületébe. Élete utolsó évtizedeiben rangos hazai és külföldi díjakban és kitüntetésekben részesítették.

Költészete az avantgárdtól indul, de a '30-as évektől fölerősödik egy rá jellemző tárgyias realizmus, amely szociális érzékenységgel párosul. Prózája is a valóság elemeiből épül, s a Puszták népe (1936), korának nagy hatású műve jelenti az igazi áttörést. A Hunok Párizsban című regényétől a Kháron ladikján kis remekművéig a valóság sok arcát fedezhetjük föl, s legnagyobb drámái (az Ozorai példa, a Különc, a Kegyenc) is az ember etikai konfliktusait ábrázolják.

Széleskörű munkássága szinte minden műfajt felölel. Irodalmunk élvonalába tartoznak esszéi, tanulmányai, naplójegyzetei, interjúi, népmese-feldolgozásai és műfordításai is. Életműve hidat képez az utolsó Nyugat-nemzedék és az ezredvég nemzeti irodalmi vonulata között. Erős erkölcsi alapokon álló költészete és publicisztikája sok ponton mutat a valódi demokrácia irányába, megelőlegezve és előkészítve történelmünk nagy, 1990-es eseményeit.



Gacsályi József

 

Linkajánló


Életrajz

 

Illyés Gyula
(Forrás: Kulturális Enciklopédia)

 

Illyés Gyula
(Forrás: Magyar Elekronikus Könyvtár)

 

Illyés Gyula
(Forrás: Wikipédia)

 

Illyés Gyula életrajza
(Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

 

Művei

 



Anyanyelvünk
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Dikt i utval
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Egy mondat a zsarnokságól
(Forrás: YouTube)

 

Hattyúdal ébreszt vagy lehet-e a népnek művészete?
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Hét meg hét magyar népmese
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Hetvenhét magyar népmese
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Hetvenhét magyar népmese (rovásírással)
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Hírünk a világban
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Illyés Gyula japán haiku fordításai
(Forrás: Terebess Online)

 

Illyés Gyula levele
(Forrás: Fórum : társadalomtudományi szemle, 2005. (7. évf.) 3. sz. 73-86. old.)

 

Illyés Gyula verseiből, 1928-1945: Tékozló, Növekvő szél, Egy sápadt nő egy kis szobában..., Testvérek, Óda egy hivatalba lépő afgán miniszterhez, Magyarok, Dózsa György beszéde a ceglédi piacon, 9 rue Budé, Haza a magasban, Jó halált, Nem volt elég
(Forrás: Irodalomismeret, 2002. (12. évf.) 1-2. sz. 108-119. old.)

 

Kháron ladikján vagy Az öregedés tünetei
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Ki a magyar
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Magyarok : Naplójegyzetek
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Menet a ködben
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Naplójegyzetek, 1946-1960
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Naplójegyzetek, 1961-1972
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Naplójegyzetek, 1977-1978
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Naplójegyzetek, 1979-1980
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Naplójegyzetek, 1981-1983
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Petőfi Sándor
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Puszták népe
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Szellem és erőszak
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Tiszták
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Vadak etetése
(Forrás: Magyar Elektronikus Könvvtár)

 

Szakirodalom



Babits Mihály: Illyés Gyula versben és prózában
(Forrás: Irodalomismeret, 2002. (12. évf.) 1-2. sz. 105-107. old.)

 

Bertha Zoltán: A nemzettudat létkérdései Illyés Gyula világképében

(Forrás: Zempléni múzsa, 2003. (3. évf.) 1. (9.) sz. 24-29. old.)

 

Csoóri Sándor: Illyés Gyula emléktáblája Balatonfüreden
(Forrás: Hitel, 2003. (16. évf.) 6. sz.)

 

Domokos Mátyás: A költő prózája nem költői próza - A prózaíró Illyés Gyula
(Forrás: Szépirodalmi figyelő, 2003. (2. évf.) 2. sz.)

 

Gréczi Emőke: Illyés Gyula ismeretlen Apollinaire-fordítása
(Forrás: Holmi, 2007. (19. évf.) 1. sz. 20-25. old.)

 

Gy. Szabó András: Számvetés és végrendelet : Illyés Gyula: Peroráció
(Forrás: Hitel, 2004. (17. évf.) 9. sz.)

 

Kovács Viktória: Igen és nem : Illyés Gyula : Két kéz - Egy mondat a zsarnokságról
(Forrás: Hitel, 2008. (21. évf.) 11. sz. 101-113. old.)

 

Kulin Borbála: Illyés Gyula-levelek Gara László párizsi levelesládájából, 1964-ből
(Forrás: Hitel, 2006. (19. évf.) 4. sz. 70-79. old.)

 

Madácsy Piroska: Az író felelőssége (Illyés Gyula és Aurélien Sauvageot)
(Forrás: Új forrás, 2005. (37. évf.) 1. sz. 80-89. old.

 

Máriás József: Fogadj be, örök jobb-világ : jövendő : 25 éve hunyt el Illyés Gyula
(Forrás: Hitel, 2008. (21. évf.) 4. sz. 40-46. old.)

 

Mihályi Gábor: Illyés Gyula kéznyújtása
(Forrás: Irodalomismeret, 2002. (12. évf.) 3-4. sz. 176-180. old.)

 

N. Horváth Béla: Kettős tükörben (Szerkesztette Domokos Mátyás)
(Forrás: Új forrás, 2007. (39. évf.) 10. sz.)

 

Nagy Gáspár: Húsz éve már... : Emlékidézés - kérdésekkel és tanúságtétellel Illyés Gyula halálának évfordulóján
(Forrás: Hitel, 2003. (16. évf.) 4. sz.)

 

Papp Endre: Hiányzó fejezet : Illyés Gyula : Nem menekülhetsz
(Forrás: Hitel, 2002. (15. évf.) 11. sz.)

 

Standeisky Éva: Illyés Gyula és a hatalom az 1960-as években
(Forrás: 2000, 2003. 6. sz. 59-66. old.)

 

Tamás Attila: Illyés Gyula
(Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

 

Tamás Attila: Illyés Gyula József Attila élményéről
(Forrás: Hitel, 2005. (18. évf.) 8. sz.)

 

Tóth Péter: "Ha tanítványa nem lehettem, tüntessen ki azzal, hogy barátjának tekint" : Pável Ágoston és Illyés Gyula levelezése
(Forrás: Vasi szemle, 2003. (57. évf.) 1. sz. 32-43. old.)

 

Tüskés Tibor: Illyés Gyula pályaképe
(Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

 

Vajda Kornél: Illyés Gyula - kultúránk új évezredében
(Forrás: Zempléni múzsa, 2003. (3. évf.) 4. (12.) sz. 15-22. old.)

 

Valachy Anna: Leletmentés az emlék-bányából : Illyés Gyula József Attiláról
(Forrás: Holmi, 2007. (19. évf.) 1. sz. 83-86. old.)

 

Vasy Géza: Illyés Gyula
(Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

 

Vasy Géza: Illyés Gyula az ezredfordulón
(Forrás: Magyar szemle, 2008. (17. évf.) 1-2. sz. 115-128. old.)

 

Vasy Géza: Illyés Gyula és az 1958-as pártállásfoglalás
(Forrás: Hitel, 2005. (18. évf.) 8. sz.)

Illyés Gyula

Kölcsönzéseim

Olvasó kódja

Olvasó jelszava

Panaszkezelés

Portagaléria

imageimageimageimageimageimageimage

Gyengénlátóknak!

Oldal linkje okostelefonnal

QR Code

Közösségi média