Keresés:

Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár

Szekszárd

Hétfő: 9-18 óra 
Kedd: zárva 
Szerda-péntek: 9-18 óra 
Szombat: 9-13 óra

Cím: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51.
Tel.: 74/528-100, 528-104
Fax: 74/311-834
E-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. Bekapcsolt JavaScript szükséges a megtekintéséhez.
Skype:
tolnalib

Fiókkönyvtár:
7100 Szekszárd, Dienes u. 14.
Kedd, csütörtök: 17-19 óra

Könyvvásár

Könyvvásár

 

alt

 

Könyvtáros és egyben szépíró kollégánk, Gutai István (Paks, Városi Könyvtár) Gyönyörű a szibériai erdő című kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely jelenleg kedvezménnyel vásárolható.

 

A könyv II. világháborús hadifoglyok, ' 56-osok visszaemlékezéseit, Sárpilis rendszerváltó napjait, Paks városa és az atomerőmű közti viszony napos és árnyékos oldalát tárja elénk.

 

A mű 2005-ben jelent meg a Pro Pannonia kiadónál Pécsett a szerző második önálló köteteként. A szerző első kötete, a Valóságshow könyvtárunkban is fellelhető.

 

A Gyönyörű a szibériai erdő után érdeklődni a 06 20 519 61 98 - as telefonszámon lehet.

 

Linkek gyűjteménye


Információk könyvtárosoknak

A magyarországi könyvtárak statisztikai adatai

HUNOPAC

Informatikai és Könyvtári Szövetség

KATALIST

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros

Könyvtári Figyelő

Könyvtári Intézet

Könyvtári jogszabályok

Könyvtári Minerva

Könyvtári szakirodalom a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Könyvtárkapu

Könyvtárportál

Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA)

Nyilvános Könyvtárak Jegyzéke

 

Feldolgozási segédlet

MARC ország kódok

MARC nyelvi kódok

USMARC authority rekord - mezők szerint

USMARC bibliográfiai rekord - mezők szerint

USMARC kézikönyv

 

 


Könyvtárak Tolna megyében

 

Városi könyvtárak

Bátaszék - Keresztély Gyula Városi Könyvtár

Bonyhád - Solymár Imre Városi Könyvtár

Dombóvár - Városi Könyvtár

Dunaföldvár - Berze-Nagy Ilona Városi Könyvtár

Paks - Pákolitz István Városi Könyvtár

Paks - Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.

Simontornya -

Tamási - Könnyű László Városi Könyvtár

 

Felsőoktatási könyvtár

Szekszárd - PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Könyvtára


Bonyhádi kistérség könyvtárai

 

Dombóvári kistérség könyvtárai

 

Paksi kistérség könyvtárai

 

Szekszárdi kistérség könyvtárai

 

Tamási kistérség könyvtárai

 

 


 

Elektronikus könyvtárak

Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár

Könyv-e.hu

Magyar Elektronikus Könyvtár

Magyar szociológiai e-könyvek

Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma

Miskolci Egyetem Digitális Könyvtára

"Örökség-Kultúra" Oktatási E-Könyv és Médiatár

Petőfi Irodalmi Múzeum

Vakok Digitális Könyvtára

 

További e-könyvtárak

 

 


Partnereink

 

Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza

British Council

Goethe Institut

Szekszárd Megyei Jogú Város

Szekszárdi kistérség

Tolna Megyei Közgyűlés

 


 

Érdekességek Tolna megyében

A simontornyai vár számítógépes rekonstrukciója

Lussoniumi virtuális túra

Kiadványaink

Escher olvasókönyv

Escher Károly szekszárdi születésű fotóművész, "a magyar fotótörténet egyik legkiemelkedőbb alakja. Azon kevesek közé tartozik, akik művészi rangra emelték a riportfotózást hazánkban. Képei mit sem vesztettek aktualitásukból, még mindig őrzik, és őrizni fogják továbbra is belső értékeiket". (Garamvölgyi Gergely: Escher Károly magyar fotográfus életrajza) Escher Károly nevéhez fűződik a már szinte felismerhetetlenné vált Petőfi-dagerrotípia felújítása. Képeivel magyar és külföldi kiállításokon is több díjat nyert. 1964-ben elnyerte a Nemzetközi Fotóművész Szövetség legmagasabb kitüntetését, 1965-ben Érdemes művész díjat kapott. A kötetben a fotói ihlette esszék, versek olvashatók Esterházy Péter, Iancu Laura, Vasadi Péter, Vörös István, Lackfi János, Méhes Károly, Gutai István, Szigethy Gábor, Szabó Ferenc, Erdélyi Z. János, Gacsályi József, Kovács István, Ijjas Tamás, Filip Tamás, Szabó T. Anna, Vasadi Péter, Vörös István és Parti Nagy Lajos tollából. A bevezetőt írta és a kötetet szerkesztette Móser Zoltán fotóművész, író. A kötet kiadója a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár.


Escher Károly
http://hu.wikipedia.org/wiki/Escher_K%C3%A1roly
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/escher_karoly
http://www.fotomuveszet.com/index.php?option=com_content&;;view=article&id=859&Itemid=902


Fotói
http://hvg.hu/nagyitas/20101022_Escher_Karoly

Escher Károly: Petőfi igazi arca
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/escher_petofi.html


EZÜST PÁLCÁVAL

Engem nem tudtak eloltani / Tisztelet Babits Mihály születésének 125. évfordulóján

alt

Kevésbé ismert, szép – Ady-strófájú, Ady-szókészletű – Babits-költeménnyel nyit, címet is az Isten gyertyájából nyer az antológia, s mit tesz a versben négyszer is megszólított Isten? Az első laudáció első szava/neve is: Ady. TARJÁN TAMÁS KÖNYVISMERTETÉSE.

 

A nyitó írás, Jankovics Józsefé, kijelöli, mire vállalkozott a szülőváros, Szekszárd, illetve a kiadó, az ottani Illyés Gyula Megyei Könyvtár: „…arra a kérdésbokorra ad egyfajta választ e könyvecske, miként van jelen a 20. század egyik legfontosabb alkotójának-gondolkodójának életműve a 21. század első évtizedeinek irodalmában”. A – részletezve – legalább nyolc-tíz irányba nyújtózó kérdésbokor ágaira tudhattak legkevésbé rátelepedni az egyetlen tömbben, ciklikus osztás nélkül felsorakoztatott szövegek (versek, esszék, novellák, emlékezés, meditáció, műelemzés, szösszenet), melyeket – a Fekete Sas Kiadó képviseletében, felkért szerkesztőként – Székely Sz. Magdolna rendezett laza egységbe. A sokszínűség mindenesetre örömteli, és a legjobb szemelvények végül is magukhoz mágnesezik a szokványosabbakat, ide nemigen illőket. Jómagam például nemzedéktársi ráismeréssel követtem Szkárosi Endre „eszmélkedéstörténeti emlékiratának” iskolai beszámolóját (konfliktus az orosztanárral stb.), de ennek az Életfiai címen – a babitsi Halálfiaira való rájátszáson – kívül nincs kötődése a gyűjteményhez.

Mint várható, az uralkodó szólam a tisztelgő felsőfok, az elragadtatott ünneplés. Ettől még az egyes textusok lehetnek kiválóak, de az összképben kissé sok az eufóriából, a nagy szavakból. A hatalmas sodrú Babits! Babits!-ot író Juhász Ferencet szívesen faggatnám: a rajongás túlzása-e vagy tény, hogy diákként, kereskedelmi iskolás korában, mint írja, „kívülről tudtam Babits Mihály minden versét”. Tisztelem Kornis Mihály közelítését – kiderül: édesanyja szóhasználatában Babits neve „fogalom” volt; „megvesztegethetetlenül nemes lélek; valaki, aki tudja, mit szabad és mit nem”, a költő versei pedig „tökéletesek”, a Jónás könyvee fokon is jóval túl emelkedő”. Kornis keserű jelenképbe futó komoly töprengése (mely napjaink No 1 magyar poétáját, „az egyetlen haza legnagyobb költőjét” is megnevezi Tandori Dezső személyében) természetesen attól még szuverén hitelű marad, hogy Babits etikai tökélyére kortársainak egy hányada a legkevésbé sem esküdött, lírikusi nagyságát pedig – mások mellett – olyan mai utód vonta kétségbe nemrég kemény szavakkal, mint Marno János.

Szőcs Géza feladatokat vázol (Babits – adósságok, tartozások, restanciák, megírandók), Kukorelly Endre szavai (10 [Vagy majdnem] kedvenXc versem) a 20. század legszebb magyar verseit kereső A teremtmények arca (2003) című érdekes vállalkozás környékéről érkeznek, Móser Zoltán nyomozása („Mikor kezdődik a Bartók?”) – Gál István nyomán – Babitsék házi gyármányú Bartók-lemezgyűjteményéről szól, a költő és a zeneszerző találkozásainak rekonstruálásán fáradozva. Rába György jelenléte nélkül nem lehetne teljes egy évfordulós Babits-idézés: az Ádáz kutyám elemzése szerepel tollából. Géczi János (Honvágy a Paradicsomba) a Hatholdas rózsakert című Babits-prózát iktatja nagy tudományos és írói programjába, A rózsa és jelképeibe.

Az antológiában legtermészetesebben a költők, a versek találták meg helyüket. Lator László még jócskán a 20. században (1983-ban, a centenáriumon) keletkezett költeményét (Ahogy leghívebb mesterünk tanítja) nem lehetett nem beválogatni. Erős mű – szerkezetére, dallamára, jelzőismétlésére sokat bíz – Zalán Tibortól az Ezüst szarkofág, mely ebben a színben leli meg a híres Fekete ország feketéjének szín-párját, fonák-színét, az „ezüst pálcával intett zenék” prosperói diszharmóniáját: „horizonton elmerült ország / fák a földben melyek égben hozzák / ezüst gyümölcsük és a kövek / melyeken ezüst bogár gyűjtöget // halált magába és a tornyok / ezüst lepedék párnán a foltok / maszk és víz ezüst homály / az egész hangos béna karnevál // mind a homloka mögé dereng / s szarkofágot dermeszt fölé a csend”. Általában is a Babits-ünnepben bujdokol valami gyász, önostorzás, meakulpa – s ez a legfelemelőbb benne. Tóth Krisztina finom névpanoráma-szonettel veszi körül „a hegyi költőt” („Arany színek”, „Ady a nagy zsarátnok”, „Nemes Nagy dolgot”, „J. A. szájából érdes volt az élet, / Petri szájából szép volt a pimasz”), Vass Tibor a Gyónás könyvével tényleg a mából zuhanórepül rá a tárgyra. A legtöbbet mégis – a Babitsolásban – Farkas Árpád két strófájának két-két záró sorpárja, a fokozó egyedi szóalkotás talányos játékossága pecsételi a tisztelgő kötet lapjaira: „…ősi verslábak rugdalnak talpra állni, / ha nem fogunk még kissé babitsmihályni?”; „…nem fog a magyar szó lábujjhegyen járni, / bár jó volna kissé megbabitsmihályni”.

Vö. Babits koszorúi / Vári György beszámolója a könyvbemutatóról

Szerző: Tarján Tamás


COMMEMORATIO, ANNO SALUTIS

Negációk Gacsályi József Meditáció és beszélgetés című kötete olvastán


alt


Nem több, mint három hónappal azelőtt,
hogy a Tisztelt Olvasó e sorokat olvashatja,
Gacsályi József megírta kiadandó könyvének előszavát.
Nem kevesebb, mint száz évvel ezelőtt,
1902. november 2-án született meg az elmúlt század egyik legjelentősebb költője, kinek ajka bátrabb igazságokat volt hivatva kimondani.

Nem másért tartom szükségesnek leírni ezt, mint azon alkalomból, hogy fent említett kortársunk megjelentette Meditáció és beszélgetés című könyvét, melyben a költői levéltől az esszéig terjedő műfajban többféle írás megtalálható, elhunyt és – hála Istennek – még élő írók, költők, művészek gondolatait, szavait egybefogva. Nem maradhatott ki ezek közül természetesen a már említett Illyés Gyula sem, kinek leánya arról beszélt, miként őrizhető meg napjainkban édesapja szellemi hagyatéka, egyáltalán maga a költő könyvtára.

Nem volnék igazságos, persze, ha elfeledném megemlíteni mindazokat, akikről ez a könyv szól – ha ugyan személyekről szól igazában. Baka István, Mészöly Miklós, Csengey Dénes, Lázár Ervin, Töttős Gábor és Móser Zoltán nevét tehát lehetetlen kihagynom soraimból, annál is inkább, hogy sem azok, sem a könyv szerzője nem szeretné megnevezetlenül hagyni őket. Helytelen talán elsiklanom amellett, hogy Lázár miként fejezi ki a naturális valóságot meséiben; miként feszül mindannyiunk elé példaképpen Csengey; miként láttatja velünk a realitást Móser; miként szenteli hexameterekbe Kis Pál István a szőlő borrá nemesülését; miként vázolja H. Németh István Szekszárdot; miként pillant saját maszkjai mögé Baka; miként üt nagy fejű szögeket élete diófájába Mészöly; miként derül mosolyra Töttős; és általában milyen leülni egy padra, hol mindenki önmagáról és erényiről ismerszik meg. Minderről nem mulaszt el szót és gondolatot ejteni a Meditáció és beszélgetés soraiban Gacsályi József.

Mégis engedtessék meg nekem, hogy e nevezetes napon Illyés Gyulára fordítsam a magam, s az Olvasó tekintetét! Illyés azt vallotta, kötelessége arról beszélni, ami népét megragadja és lehúzza a sárba, ha nem szólnak erről azok, akiknek tisztük és kötelességük volna – a gyávák ellenében feltétel nélkül való a bátrabb igazságok kimondása. Illyés a népéről beszélt, és a mindennapjaikról beszélt, és az anyanyelvről beszélt, és a költészetről beszélt. És erről szól most Gacsályi József is. Nemcsak a maga vonatkozásában: sőt, elsősorban nem abban. Amiképpen Baka Pehotnijjá lett, úgy vált ő a mellettünk elvánszorgó-elvágtató századvég krónikásává. Szemtanú lett, aki beszél. Úgy lett valaki mássá, hogy meg sem próbált, mert lehetetlen is lett volna kibújnia saját bőréből. Illyés Máriával vizsgálja apja hagyatékát. Apja elsősorban a tartalmat becsülte, s csak azután tekintett a szép köntösre. Hagyatéka akkor őrzi meg tartalmát, ha egyben, egészben marad; aki kutatná, vizsgálná, akként láthassa, akként ismerhesse fel, hogy – mert csorbítatlan – ugyanazon fénnyel csillogó még Illyés munkássága és gyűjteménye, amellyel már akkor is tündökölt, mikor remekműveinek kiadására adott esetben éveket kellett várnia.

„Nem írásmű az, amelynek a fölszíne, mondhatnám a bőre alól nem villog ki alkotójának homlokráncolása, szemszűkítése; de még karlendítése, lépésrakása is. Vagyis a személyes hitele; a jelleme.” Illyés Gyula ír ekként az Anyanyelvünkben. S valóban: ha a sorok máza mögé tekintünk, Gacsályi József hunyorít, int és pillant gondolkozván felénk. Hiába súgja, hogy ő tanúszerepet játszik, kéretik úgy tekinteni hát rá; mint a víz mélyéről a visszavillanó napfény, ki- meg kicsillog szavai mögül a nem pusztán szemlélődő, de gondolkodó és értékelő ember. Aki, ha karunkat nyújtjuk, hogy végigvezettessünk a szemtanú emlékei között, nem fordul el, hanem megragadja a kezünket. Aki nem üdvösséget keres, hanem megemlékezik az üdvözültekről az üdvösség évében.

Kosztolányi Péter

 


 

Béla Bayer - Graublau


alt


An den ersten deutschen Reimen bastelte ich vor mehr als zehn Jahren. Ich wuchs ohne meine deutsche Muttersprache auf. Was deutsche Gedichte sind, begriff ich, als ich Goethe, Heine und Eichendorff im Original lesen konnte. Das einfach Gesagte mitteilbar zu machen, ahnte ich, als ich H. Kahlau, E. Kucharek, L. Fischer, und J. Michaelis las. Im Tlergleich mit Ihnen schreibe ich wenige deutsche Gedichte. Nur selten entstehen sie spontan. In einer Beschreibung Friedmann Bergers las ich von "obereY Einfachheit". Der Begriff geht mir seitdem nicht mehr aus dem Kopf.

Béla Bayer

 


 

Baka István - Farkasok órája


alt

Baka István kötetei egymásba fonódnak, egymásról adnak számot, és várakozást keltenek a következő, még meg sem született vers iránt. Farkasok órája olvasásakor is ezt a tudatos életmű-komponálást kísérhetjük nyomon. A megismételt - így megváltozott szerepű - és az új versek együttese keleti végítéletünk pontos, éppen ezért megrázó leírása; benne van rendszerváltozásunk megannyi fájdalma és dicsősége. A költő által alakított, már szinte külön képi nyelven szólal meg ez az élmény, mely hangot felerősíti a hagyományokon alapuló formavilág és a szigorú szerkesztés. A Farkasok órája ismét olyan stáció, amely jelzi, hogy Baka István megrendült korunk lényegének küldetéses megfogalmazója.

Gacsályi József

tovább

 


 

Egy tucat emlék s kép

Mészöly Miklósról és Aliscáról


alt


Mészöly Miklóssal, akinek a Saulusát jól ismertem, véletlenül találkoztam, bár keresni akartam, mivel tudtam, hogy földik vagyunk és egy helyen születtünk. (Csak 25 év eltéréssel. )
Épp Jékely Zoltánnál voltam, amikor beállított Mészöly Miklós, mert együtt készültek a Dunakanyarba: Jékely a Visegrád melletti völgybe, Mészöly azzal szembe, Kisorosziba. „Itt van egy nagy vad, ezt fényképezd le!" - biztatott Zsoli bácsi. Itt és ekkor készült el első portrém. Hogy a többi mikor, nem tudom pontosan. De azt már pontosan tudom, hogy Polcz Alainnel, a feleséggel mintegy 10 éve elhatároztuk, hogy bejárjuk Tolnát, Szekszárd környékét, vagyis azokat a helyeket és helyszíneket, ahol Miklós élt, és amelyek regényei és novellái helyszínei is egyúttal. Többszáz kép készült ott és azóta is. A 70. születésnapjára a Róla szóló emlékkönyvbe szerettük volna elhelyezni, de oda csak egy kép fért el. (Ám három könyvébe illusztrációként azért több tucat is bekerült, ahová a szövegeket Mészöly Miklóssal együtt válogattuk.) Most - párba állítva - ezt adnánk itt közre, Mészölynek az 1981-ben írt, illetve a Kis Pál István által rendezett (1994) portréfilmből vett vallomásrészlettel és Baka István „angyali" köszöntésével. Így s ezzel köszöntjük mi a 75 éves írót, aki Szekszárdon született. Itt töltötte gyermek- és kamaszkorát, ami a későbbiekben egész írói világát, világlátását meghatározta.

Móser Zoltán

tovább

 


 

Illyés Gyula - Érzelmes hátrapillantás


alt

Amikor a Tolna Megyei Könyvtár Szekszárdon úgy döntött, hogy Illyés Gyula nevét fölveszi, és a névadó ünnepségre kötetben még meg nem jelent írásokat kért a családtól, természetes volt, hogy a megyével kapcsolatos szövegekre esik majd a választás. Még annak ellenére is, hogy nem múlik el év anélkül, hogy ne történne megemlékezés a költőről a szülőföldjén, itt vagy ott, szóban vagy írásban. Ilyenkor főleg gyermekkori környezetéről szóló versei, prózái, vagy azoknak korábbi változatai láttak napvilágot. Gazdagon feltárt téma, bőven illusztrálja Illyés Gyula ragaszkodását és a feléje sugárzó megbecsülést is.
Ezeknek a kiadványoknak a sorában az egyik legelső éppen a Tolna Megyei Könyvtár házi sokszorosítóval készített 1982-es kis füzete volt, a Szülőföld vonzásában, amely egybegyűjtötte apám 1960-as rácegresi látogatásával foglalkozó visszaemlékezéseket és több levelet is. Az 1960-as év tavasza a Rácegresi,füzet írásának ideje volt, meg a hasznos akarat című verséé, amikor a villany bevezetésének oly gyakorlati feladatában az új Rácegyesen - nem minden önirónia nélkül a költészet szavával vett részt. Az itt következő Érzelmes hátrapillantás ugyanekkori, de nagyobb lélegzetű történelmi rápillantás lehetett volna a régi pusztára, ha nem marad befejezetlen. Néhány verssel, illetve vers-változattal, töredékben fennmaradt prózával és még ismeretlen - a lebontott pusztán készített - fényképpel együtt köszönetképpen szeretnénk átnyújtani ezt a füzetet azoknak, akik apám szülőföldjén szeretettel emlékeznek rá és szívesen olvassák munkáit.

tovább

 


 

László Márton - Pintyer Feri Marcika - Halottaskönyve

alt

 

tovább

 


 

Árpás Károly - Varga Magdolna - Kettős tükörben


alt

Ma már tudjuk, s az idő múlásával egyre szilárdabban megbizonyosodunk arról, hogy irodalmunk olyan alakja élt mellettünk, akinek jelentősége sokkal nagyobb annál, mint amennyit a fizikai múlandóság közelképe megvilágítani enged. Az értékelő és elemző munkát tehát el kell kezdeni arról a poézisról, amely magas minőségi és etikai mércét állít a századvég és a jövendő magyar írói elé.

Árpás Károly és Varga Magdolna tanulmánykötete amely nyitánya lehet az irodalomtörténeti felmérésnek abban az esztendőben jelenik meg, amikor Baka István csupán ötven éves lenne. Az írások zömét még a költő életében közölték irodalmi lapok, végigkísérve a költő pályáját. A fogalmazások többségében ebből adódik a jelen idő, valamint egy-egy zárlatban az előrevetett bizakodás, várakozás. Az írások kronologikus sorrendben szólnak a kötetekről, s a Baka-alkotások jellemzőit tekintve a legfontosabb szempontok szerint járják körül az életmű ismert fejezeteit. A már publikált tanulmányok különböző folyóiratokban láttak napvilágot, ezért lehetséges az, hogy egymáshoz oly hasonló megállapításokkal, érvelésekkel is találkozhatunk, hiszen ugyanaz a gondolat egy más jelenségeket vizsgáló szövegben eltérő színezetet kap, mert a változó kontextus mindig újabb lényegi vonásokra irányítja a figyelmet.

A kettős tükröt állító szerzőpáros szinte teljesen lefedi kortárs költészetünknek ezt az elismerten egyedülálló pályáját, ám mégsem pótolja a monográfiát, hiszen a közelítések tárgya, módja és műfaja eltér egymástól. Varga és Arpás költeményt, ciklust, kötetet, motívumot vizsgál olykor ezeket együtt , genetikus, strukturális és más elemzést végez, éppen ezért a tárgy és módszer alakítja a írások műfaját is. A később születendő monográfiához azonban kijelöli az indulás vonalát, s alapot ad a további kutatásokhoz. Két figyelemre méltó jelenséget meg szerették említeni. Az egyik az, hogy a szerzők Árpás Károly egyik tanítványának is helyet adtak a kötetben. A másik, hogy a szerzők személyesen ismerték a költőt. Ezért igen értékesek azok a részek, amelyek élő közléseket tartalmaznak, hiszen ezek biztossá tesznek olyan kérdéseket, amelyekre a filológia és az irodalomtörténet nem adhatna egyértelmű választ. Árpás Károly és Varga Magdolna akik Baka Istvánnal egy városban éltek igen nagy tisztelettel, a költői nagyságot idején felismerve végezték azt az „aprómunkát", amely nélkül szürkébb volna irodalomtörténetünk egy lényeges fejezete. Ezért fontos, hogy tanulmányaik gyűjteménye megjelenjék. A könyv kiadója tehát a szegedi szerzők e kötetének közreadásával a szülőváros, Szekszárd tiszteletét nyújtja át az ötvenéves Baka Istvánnak.

Gacsályi József

tovább

Kölcsönzéseim

Olvasó kódja

Olvasó jelszava

Közösségi média

Portagaléria

imageimageimageimageimage

Gyengénlátóknak!

Oldal linkje okostelefonnal

QR Code